|
|
|
|
A bányászszakszervezet kongresszusa (1. rész)
|
1989. november 25., szombat - Az építők székházában szombaton megkezdte kétnapos munkáját a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIV. kongeresszusa, amelyen a bányászati iparágak 161 ezer dolgozójának képviseletében csaknem 700 küldött tárgyal az ágazat és az érdekképviseleti mechanizmus jelenéről, jövőjéről. A tanácskozáson megjelent Horváth Ferenc ipari miniszter, Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, s részt vett a kongresszuson Alain Simon, a Bányászok Nemzetközi Szervezetének főtitkára is.
A kongresszus elé terjesztett írásos dokumentumokat Kovács László főtitkár egészítette ki a központi vezetőség jelentéséhez fűzött szóbeli beszámolójával. Mindenekelőtt hangot adott a bányászok elégedetlenségének, amit a bányászatot sújtó gazdasági és pénzügyi szabályozók miatti elkeseredés, a vállalatok működésének ellehetetlenülése, a létbizonytalanság és a növekvő munkanélküliség váltott ki. Elmondotta, hogy a több mint 20 éve zajló és sok ellentmondással terhelt gazdasági reform egyik áldozata a hazai energiahordozó- és alapanyagtermelő ágazat, ahol 1968 óta több mint 40 ezer bányász munkahelyét szüntették meg. Hangsúlyozta, hogy az ágazat csak hosszú távra szóló, kiszámítható energiapolitikai alapján képes eredményesen dolgozni, s nem viseli el a rövid távú és szélsőséges döntéseket. Kovács László rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben a kormány több elsietett intézkedése nem egyszer kilátástalan helyzetbe hozta a bányászatot. Példaként említett olyan elhibázott beruházásokat, mint az eocén- és a liánsz-program, ám azt is hozzátette, hogy a megvalósítás közben elkövetett szakmai hibákért, a megalapozatlan szénvagyon-prognózisokért és a rosszul megválasztott technológiáért nem a kormány, hanem a szakma, a szakszervezet a felelős. Hibázott a szakszervezet például akkor, amikor szorgalmazta az eocén- és a liánsz-program végrehajtását, s e munka közepette egyetértett a Magyar Szénbányászati Tröszt felszámolásával. Így később, miután a Nehézipari Minisztérium is megszünt, a kellő szakmai irányító szervezet hiányában a szakszervezet kényszerült az ágazat szakmai koordinálására is. A tanácskozáson Horváth Ferenc ipari miniszter bejelentette, hogy a kormány elfogadta az ország távlati energiapolitikai koncepcióját, és rövidesen, feltehetően januárban az Országgyűlés elé terjesztik e dokumentumot. (folyt.köv.)
1989. november 25., szombat 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A bányászszakszervezet kongresszusa (2. rész)
|
Ez a program leszögezi, hogy az országnak hosszú távon szüksége van a hazai bányászati erőforrásokra. A kormány megérti a bányászat gondjait, s arra törekszik, hogy a bányászok minél nyugodtabb körülmények között dolgozhassanak, s ne kerüljenek emberileg méltatlan helyzetbe. Egyebek között ezért tervezi, hogy - a bányászok kérésének megfelelően - jövő év januárjától nem 6, hanem 15 százalékkal emeli a szén termelői árát. Az ágazat beruházásait kétmilliárd forintos állami támogatással segíti, de szükségesnek tartja azt is, hogy a szénáremelés hasznából maga az ágazat is hozzájáruljon a fejlesztésekhez. A miniszter szóba hozta még, hogy az uránbányászat megszüntetése és a foglalkoztatási gondok humánus megoldása két év alatt 15 milliárd forintba kerül, ám ha a veszteséges termelést tovább folytatnák, akkor a bányának nyújtott állami támogatás ugyanebben az időszakban 22 milliárddal terhelné az ország költségvetését. Szót kért a tanácskozáson Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. Elmondotta, hogy a SZOT most nagy figyelmet fordít a kormányzat és a pártok gazdaságfejlesztési elképzeléseire. Hangsúlyozta: olyan programot, amely a jelenlegi válságból való kitörést a gazdaság stagnálásával, inflációval és csökkenő reálbérrel képzeli el, a szakszervezet nem tud elfogadni. Ha ugyanis nem sikerül megállítani a reálbér csökkenését, s nem tudnak ösztönző vállalkozáspolitikát kialakítani, akkor nem lehet kilábalni a nehézségekből. Rámutatott, hogy nem lehet szerkezetváltásnak tekinteni az olyan intézkedéseket, amelyek csak az üzemek bezárásáig terjednek, és nem komplexen, tehát új munkahelyek létrehozásával, szociálpolitikai támogatással és átképzéssel oldják meg a problémákat. Kifejtette, hogy a továbbiakban is szükség van a szakszervezetek és a különböző fórumok elképzeléseinek egyeztetésére, egy olyan érdekegyeztetési struktúra kialakítására, amelyet új törvényben határoz meg az Országgyűlés. A tanácskozáson bejelentették, hogy Baranyában megalakult a Mecseki Bányászok Szakszervezeti Szövetsége, továbbá a kő- és kavicsbányászok felvételüket kérték a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetébe, ehhez a kongresszus egyhangúan hozzájárult. A tanácskozás vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1989. november 25., szombat 19:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|