Rendszerváltás és az MTI

	Parlament - esti lead
1989. október 31., kedd - Ma már senki sem vádolhatja azzal az Országgyűlést, hogy előre megírt forgatóköny szerint hozza meg döntéseit. Sőt: ember legyen a talpán, aki mindvégig pontosan nyomon tudja követni egy-egy ülésszak történéseit. Különösen igaz volt ez a Parlament októberi ülésszakának második munkanapján. Szertelenül váltották egymást az interpellációk és kérdések az egyes határozati javaslatok vitájával, miközben bizottságok üléseztek, a plenáriss tárgyalás idején. Néha az is kiszámíthatatlan volt, megtárgyalható-e egyáltalán egy-egy interpelláció, hiszen vagy az érintett képviselő, vagy a kormány válaszadásra illetékes képviselője volt távol, legtöbbször azért, mert éppen bizottsági ülésen vett részt. Mindez azonban csak keretéül szolgált azoknak a döntéseknek a meghozatalához, amelyeket oly nagy várakozás előzött meg. A Bős-Nagymarosról hosszú ideje zajló vitában Németh Miklós kormányfő azzal a megtámadhatatlan érveléssel alapozta meg az Országgyűlés állásfoglalását:,,Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben alátámasztani igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat mellett teszi le voksát.,, Expozéjának ez a mondata már előrevetítette a képviselők döntését: nagy többséggel elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi vizsgálatokról szóló beszámolót, és felhatalmazták a Minisztertanácsot az államközi szerződés módosításának kezdeményezésére. A Parlament döntött az SZDSZ, továbbá a kormány által kezdeményezett népszavazások, valamint a köztársaságielnök-választás kiírásáról. E határozatok megvitatása és elfogadása során nem hagyta, nem hagyhatta figyelmen kívül a több mint százezer aláíró követelését, ugyanakkor saját álláspontját is érvényesíteni tudta. Sőt a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás szellemében hozta meg döntését. Az Országgyűlés határozatainak értelmében az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást az ismert négy kérdésben november 26-án, a címer kiválasztását szolgáló népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én tartják meg. Amennyiben szükségessé válik, a köztársaságielnök-választás második fordujóját január 14-ére írta ki. (MTI) 1989. október 31., kedd 21:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »