|
|
 |
|
 |
Ausztriai szimpózium - Beck, Berend (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósitója jelenti:
Bécs, 1989. október 21. szombat (MTI-TUD) - Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke előadást tartott szombaton az ausztriai Hernsteinben annak a kétnapos nemzetközi szimpóziumnak záró részében, amelyet az osztrák külpolitikai társaság rendezett a közép- és kelet-európai reformfolyamatokról és Ausztriának ezekben való érdekeltségéről. A tanácskozáson vezető osztrák, magyar, szovjet, lengyel és csehszlovák politikusok, valamint gazdasági szakemberek vettek részt. A témakör politikai vonatkozásainak szentelt pénteki eszmecsere egyik vitaindító előadója Kovács László külügyminisztériumi államtitkár volt. Szombaton a szimpózium a térség gazdasági kérdéseivel és a gazdasági együttműködés új formáival foglalkozott.
,,Magyarország a piacgazdaság útján,, című előadásában Beck
Tamás rövid áttekintést adott a magyar gazdasági reformtörekvések
történetéről, s rámutatott, hogy a mai politikai-gazdasági reformok
célja a demokratikus többpártrendszer és a szociális piacgazdaság
megteremtése. Mint mondta, ezen az úton járva súlyos nehézségekkel
kell megküzdeni, mert a jelenlegi kormányzat mintegy 18 milliárd
dollár külföldi adósságot örökölt elődjétől, és az országnak az
exportbevételek kiegészítéséül évente 2 milliárd dollárnyi új
hitelre, illetve külföldi tőkére van szüksége. Egyre inkább előtérbe
kerül az a követelmény, hogy minden lehetséges erőforrást a
szerkezet-átalakításra kell fordítani, enélkül ugyanis nem oldhatók
meg az ország gazdasági problémái. (folyt.)
1989. október 21., szombat 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ausztriai szimpózium - Beck, Berend (2.rész)
|
A miniszter ismertette a külgazdasági helyzet javítására, a
külföldi tőke fokozottabb bevonására az utóbbi időben tett
legfontosabb reformlépéseket, többek között az új társasági és az
átalakulási törvény elfogadását, a bankrendszer kibővítését továbbá
az import nagyarányú liberalizálását. Megemlítette, hogy a
vegyesvállalatok működésének új, korszerű szabályozása révén ez
évben nagyobb számban alakult Magyarországon ilyen vállalat, mint a
megelőző másfél évtizedben együttvéve. A tervezett további
változások és rövidesen sorra kerülő intézkedések közül kiemelte a
tulajdonreformot, az új, versenysemlegességen alapuló kereskedelmi
törvény megalkotását, valamint - január 1-jétől - a liberalizált
importcikkek arányának negyvenről hatvan százalékra való emelését,
továbbá az áru- és értékpapír-tőzsde elindítását.
Beck Tamás beszélt a KGST működésének problémáiról, a
Szovjetunióval folytatott külkereskedelem gondokat okozó jelentős
magyar aktívumáról - amelynek folytán az ország kamatozás nélküli
hitelt nyújt szovjet partnerének. Kedvező fejleménynek minősítette,
hogy Magyarország elvileg már megállapodott a Szovjetunióval és
Lengyelországgal a kereskedelmi forgalmuk dollár-elszámolásra való
átállitásáról.
A magyar-osztrák gazdasági kapcsolatokról szólva a kereskedelmi
miniszter bíztató fejlődésről adott képet: ez év első felében a két
ország árucsere-forgalma a tavalyi első félévhez képest több mint 30
százalékkal magasabb volt, s ebben már mutatkozott a múlt év közepe
óta Magyarországnak biztosított különleges osztrák vámkedvezmények
hatása. Beck Tamás ugyancsak elégedetten szólt arról, hogy előző nap
Bécsben tartott megbeszélésükön Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági
miniszter ígéretet tett: Ausztria a közeljövőben ugyanúgy
keretszámot állapít meg magyar munkavállalók foglalkoztatására,
amint nemrég az NSZK is megadta ezt a lehetőséget Magyarországnak.
(folyt.)
1989. október 21., szombat 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ausztriai szimpózium - Beck, Berend (3.rész)
|
Berend T. Iván a kelet-európai államok világgazdasági
integrációját állította vitaindítójának középpontjába. Kifejtette:
szerencsére már régebb óta nem érvényesül az a sztálinista felfogás,
amely szerint külön létezik szocialista és kapitalista
világgazdaság. Magyarországot és Lengyelországot például ma már
tőke- és külkereskedelmi kapcsolatai erősebben kötik a
világgazdásághoz, mint a KGST-országokhoz. A kelet-európai
gazdaságoknak a következő években egyik legfontosabb feladatuk, hogy
csatlakozzanak az egységes kereskedelmi és pénzügyi
kapcsolatrendszert szolgáló nemzetközi intézményekhez, s ennek
érdekében konvertibilissé tegyék valutájukat, felszámolják
elszigeteltségüket. Az általános integrációba való bekapcsolásuk
útját egyengethetné részleges, regionális integrációs tömörülések
létrehozása. Nagy jelentősége lehetne például egy közép-európai
integrációnak, s ebben az Európai Közösséghez kapcsolódó
csoportosulásban a semleges Ausztria lényeges szerepét tölthetné be
- mondta az akadémia elnöke.
Az előadó ezután arról beszélt, hogy a közép- és kelet-európai
államoknak rövidebb távon elsősorban olyan nyugati közreműködésre
van szükségük, amely segíti mai gazdasági válságuk leküzdését és
gazdaságuk korszerűsítését. Elsősorban adósságproblémájukat kell
megoldani, könnyíteni ilyenfajta terheiken, hogy ,,lélegzetvételi
szünethez,, jussanak, s megvalósíthassák szerkezetváltási
feladataikat, csökkentsék az inflációt, valamint úrrá legyenek
társadalmi feszültségeiken, amelyek veszélybe sodorhatják egész
átalakulási folyamatukat. Mivel a kelet-európai államokban tőkehiány
van, ugyancsak fontos együttműködési igényük a nyugati partnereknek
a műszaki elmaradottság felszámolásában és a szerkezetátalakításban
beruházásokkal való részvétele. Különösen sürgős lenne a közlekedési
és távközlési hálózat korszerűsítése - mondta Berend T. Iván, s
gazdaságtörténészként hozzáfűzte: a ma kívánatosnak látszó
együttműködési módok sok tekintetben az osztrák-magyar monarchia
rendszerében alkalmazott formákra emlékeztetnek.
Az MTA elnöke végül hangsúlyozta: Európában páratlan történelmi
lehetőség nyílt, érlelődnek az egységes Európa politikai feltételei,
és tragikus mulasztás lenne, ha a szükséges európai gazdasági
együttműködés és integrálódás e páratlan alkalma kihasználatlanul
maradna. (folyt.)
1989. október 21., szombat 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ausztriai szimpózium - Beck, Berend (4.rész)
|
A vita folyamán mindkét magyar előadó válaszolt azokra a
kérdésekre, amelyeket a hernsteini szimpózium többi résztvevője
intézett hozzájuk a magyar kormányzati reformtörekvések
részleteiről, Magyarország külgazdasági problémáiról, valamint a
múltbeli és jelenlegi magyar-osztrák gazdasági kapcsolatokról. +++
1989. október 21., szombat 18:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|