|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Debreceni Mezőgép Vállalat Szakszervezeti Bizottságának nyílt levele a Magyar Népköztársaság kormányához (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. augusztus 18., péntek - Tiltakozó felhívás Dolgozó kollektívánk - csatlakozva a Vasasszakszervezet meghirdetett figyelmeztető sztrájkjához - ezúton tiltakozik a bevezetésre tervezett húsáremelések ellen. Értékelésünk szerint ez az intézkedés megint és ismételten a kiskeresetűeket, a nyugdíjasokat és nagycsaládosokat sújtja, akiknek már eddig is napi megélhetési gondjaik voltak. Tudjuk, hogy tiltakozó akcióinkat már korábban el kellett volna kezdeni, mert a bérből és fizetésből élő dolgozók életszínvonalát napjainkra sikerült a létminimum alá szorítani. Kormányunk a közelmúltban át nem gondolt, de bevezetett vagy bevezetni szándékozott intézkedései következtében körünkben alaposan hitelét vesztette. Jelen tiltakozó felhívásunkat megtesszük, de számunkra kedvező fogadtatásáról nem vagyunk meggyőződve. Félő, hogy mint a legtöbb korábbi tiltakozás, reagálás nélkül marad. Ezért ezúton felhívjuk a kormány figyelmét, hogy most már ideje kialakítani és kényszerpályára helyezni a szakszervezetekkel való együttműködés mechanizmusát, biztosítva ezzel a társadalmi érdekegyeztetés maximális lehetőségét. Mi, nagyüzemi munkások, a jelenleg oly sok alternatív szervezet és reformkör hangzatos megnyilatkozásai mellett ez ideig csendben voltunk, mert saját megélhetési gondjaink viszonylagos megoldásával voltunk elfoglalva. Be kell látnunk, hogy ha nem hallatjuk saját hangunkat, senki sem figyel ránk, sőt nem is tartanak bennünket meghatározó erőnek. Be tudjuk bizonyítani, hogy ez nem így van. A szerencsére sikeresnek tűnő területi politikai szerveződés mellett a szakszervezeti munka eszközrendszerét is felhasználva, megtesszük a magunkét. Ezúton üzenjük a jelenleg uralkodó politikai erőnek és végrehajtó hatalmi szerveinek, hogy helyettünk és nélkülünk ne döntsön a sorsunk felett, miközben minden kényszerű gazdasági változás kedvezőtlen hatását ránk akarja hárítani. Úgy tűnik, elérkeztünk a tűréshatárra, melynek tényét ezúton is figyelmükbe ajánljuk. Mi minden korábbi kormányintézkedést igyekeztünk megérteni és elfogadni, de ez most már nem megy. Megértjük a kényszerítő gazdasági körülményeket, és tudjuk azt is, hogy a kialakult helyzet alapproblémáiért nem ez a kormány a felelős, ugyanakkor a jelenleg megtett kormányitézkedésekben sem látjuk a tervszerűséget, a koncepciót, a megoldás útját. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 20:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|