Rendszerváltás és az MTI

	Nagy Sándor sajtótájékoztatója (1. rész)
1989. december 5., kedd - A SZOT nem elégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket az érdekvédelem területén ebben az évben elért - bocsátotta előre Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, az Országos Koordinációs Tanács keddi ülését követő sajtótájékoztatón. A fogyasztói árak növekedése messze meghaladta az előirányzottakat a központi pótlólagos árnövelő intézkedések miatt. A reálbérek egy-két százalékkal csökkentek - bár ez utóbbit némiképp eredménynek is elkönyvelhetik a szakszervezetek, hiszen a kormány eredetileg 6 százalékos reálbércsökkenéssel számolt. A szociális ellátásban is születtek eredmények a SZOT-kormány egyeztető tanácskozások révén: 10 milliárd forinttal sikerült növelni a nyugdíjak és a családi pótlékok kiegészítésére szánt összeget. Eredményként könyvelte el Nagy Sándor azt is, hogy szakszervezeti kezdeményezésre állami programot alakítottak ki a munkanélküliek, a szociálisan hátrányos helyzetűek problémáinak átfogó megoldására, továbbá, hogy bővült az átmeneti foglalkoztatási lehetőséget biztosító közhasznú munkák köre. A munkanélküliség megelőzésére is tett lépéseket a SZOT, így például közreműködött annak a pénzügyi alapnak a létrehozásában, amely a munkanélküliek foglalkoztatását segítő vállalkozási kölcsön forrásaként, illetve e hitelek fedezetéül szolgál. A szakszervezeti bérharc eredményeként sikerült a minimális béreket első lépésben 3700, majd 4000 forintban elfogadtatni. Ugyancsak a sikerek között tartja számon a SZOT, hogy 11 iparvállalat adómentes bérnövelésre kapott lehetőséget - ezeknél a vállalatoknál különben még a 3 százalékos növelésre sem lett volna mód. Hozzájárultak a szakszervezetek ahhoz is, hogy az idén több mint 4,5 milliárd forint összegű központi bérintézkedéseket hajtottak végre, egyebek között az egészségügyben, az oktatásban és a közművelődésben. A tulajdonreformmal kapcsolatban a SZOT főtitkára arra utalt, hogy a szakszervezetek régóta kezdeményezik a tulajdonreform felgyorsítását, az ehhez szükséges szabályok megalkotását. Véleményük szerint - s ezt a Parlament következő ülésszakán javasolni is fogják - amíg e szabályok megszületnek, fel kellene függeszteni az átalakulási törvény vitatott pontjait. Jelenleg ugyanis az átalakulási folyamatnak nincs megfelelő kontrollja és nyilvánossága, s ezt szűk csoportok a maguk javára fordítják, elherdálva a nemzeti vagyon egy részét. (folyt.köv.) 1989. december 5., kedd 18:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »