|
|
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész) Hosszabb távon a megoldás egyik lehetséges módjaként a munkanélküliség elleni bizotosítási rendszer kialakítását említette. Szó esett arról is, hogy milyen szociális ellátást garantálhatnak azoknak, akik a segélyezés egy éve után sem tudnak elhelyezkedni. Jendrolovics Pál, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal helyettes elnöke szerint, ha a szociálpolitika erre a kérdésre nem tud választ adni, akkor a munkanélküli járadék bevezetése hozhat áthidaló megoldást, természetesen a munkanélküli segélynél szigorúbb feltételek mellett. A kormánnyal ellentétben az érdekképviseleti szervek változatlanul amellett léptek fel, hogy jövőre szüntessék meg a bérszabályozás utolsó kötöttségét, a bérek növekedéséhez kapcsolódó adót is. Ezzel összefüggésben éles vita alakult ki arról, hogy az idén a bérek valóban a teljesítményeket messze lekörözve emelkedtek-e. A gazdálkodók és a szakszervezetek szerint nem, míg a kormány képviselője ennek az ellenkezőjét állította. A kérdések középpontjába került az is, hogy az ,,elszabaduló,, béreknek milyen szerepük van az infláció gerjesztésében. Azt mindenki elismerte, hogy a bér-ár, vagy - a nézőponttól függően - ár-bér spirál veszélye fennáll, de az érdekképviseletek szerint Magyarországon az idén nem a bérek, hanem sokkal inkább más tényezők, például az ország adósságállománya, vagy a forint sorozatos leértékelése táplálta az inflációt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a bérkiáramlást valójában egyetlen dolog, az infláció várható nagyságrendje szabályozza. A vállalatok ugyanis igyekeznek követni béreikkel az inflációt, még akkor is, ha ezt fejlesztési lehetőségeik rovására tudják csak megtenni, s ráadásul ebben a magatartásukban már egyfajta inflációs várakozás is kifejezésre jut. Éppen ezért az érdekképviseletek vezetői csak abban az esetben tartottak volna elképzelhetőnek valamiféle megállapodást a jövő évi béremelkedésekre vonatkozóan, ha az infláció várható mértékére a kormány garanciát vállal. A kormány azonban ilyen igéretet nem tud felelősen tenni, márcsak azért sem, mert az infláció számításának módszerei is sok kívánnivalót hagynak - derült ki a vitából. Szinte ahány szervezet, annyiféle számítás kering az infláció mértékéről. Medgyessy Péter ezért is javasolta: az OÉT kérje fel a közgazdasági társaságot, hogy hazai és külföldi szakemberek részvételével szervezzen tanácskozást az áremelkedések számításának rendszeréről, módszeréről. A bérek jövő évi alakulásáról a megállapodást egyébként a kormány sem szorgalmazta, mert tapasztalatai szerint, ha ajánlanak egy felső határt, akkor azt még a gyengébben gazdálkodó vállalatok is mintegy kötelességüknek érzik elérni. (folyt.köv.)
1989. november 28., kedd 16:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|