Rendszerváltás és az MTI

	Busójárás Mohácson
1989. február 5., vasárnap - A baranyai sokácok messzeföldön híres farsangvégi víg népünnepélye, a busójárás a borongós idő ellenére is többezres vendégsereget vonzott vasárnap Mohácsra. A szomszédos szláv népek körében másutt is máig élő télűző, termékenységvarázsló hagyományt minden évben farsangvasárnapon, azaz a húsvét előtti hetedik hétvégén elevenítik fel a Duna-parti városban élő délszlávok. Az egyedülállóan látványos, harsány népszokáshoz a mohácsi horvát szájhagyomány sajátos legendát költött, amely szerint őseik a napjainkban is látható félelmetes faragott famaszkokat, borzas birkabundákat és kitömött szárú gatyákat öltve ütöttek rajt a várost megszálló török hadakon, s a furfangos, bátor sokácok hadicselétől megrémült babonás muzulmánok fejvesztve menekültek előlük. E hőstett és a valódi tavaszhívó, termékenységvarázsló hagyomány felelevenítői immár több évtized óta a farsangvasárnapi busójárás maskarába bújt résztvevői. A busójárás szervezői újabban a hajdani farsangi vígságok hangulatának felélesztésére törekednek. E szándékuk jegyében vált a busójárás a Baranyában - sőt a szomszédos megyékben - működő hagyományőrző magyar, délszláv és német nemzetiségi népi együttesek rendszeres találkozójává, a népi iparosok tarka felvonulásává a városban. A főtéren már délelőtt megkezdődött a mohácsi kisiskolások víg hangulatot teremtő maskarás farsangi felvonulása, amit délszláv szabadtéri táncház követett. Az ifjusági és úttörőházban egymás után többször is levetítették az érdeklődőknek a busójárás történetéről készített színes diaporáma sorozatot. Szürkülettájban meggyújtották a főtéren emelt nagy máglyát, s a lobogó lángok körül ropták a télűző-tavaszköszöntő táncot, a sodró ritmusú délszláv kólót. A mohácsi farsangvasárnap az idén is a délszláv nemzetiségi tánccsoportok folklórműsorával és az azt követő, hajnalig tartó sokácbállal ért véget. (MTI) 1989. február 5., vasárnap 15:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »