|
|
|
|
A fegyveres szolgálatot megtagadók
|
London, 1989. március 25. (BBC, Késő esti panoráma) - A fegyveres szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók soha sem voltak népszerűek semmilyen politikai rendszerben. Háború idején rendszerint bezárták és elítélték őket, mint hazaárulókat. Helyzetük azonban békeidőben sem könnyű. Kelet-Európáról van szó. 1988 előtt egyetlen Varsói Szerződéshez tartozó ország sem ismerte el törvényesen a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadás jogát, így Kelet-Németország kivételével a katonai szolgálat semmilyen formájával kapcsolatban nem tettek engedményeket. A sorkatonai szolgálat a Varsói Szerződés minden országában kötelező jellegű. Ennek következtében a pacifisták, akik közül sokan háborúellenes szektáknak - mint például a Jehova tanúi nevű egyháznak - tagjai, gyakran súlyos börtönbüntetéseket szenvedtek el, mert megtagadták a katonai szolgálatban való részvételt. Az ellenzéki csoportok azonban az elmúlt néhány év során foglalkozni kezdtek a katonai szolgálat és a tudatos szolgálat megtagadásának kérdésével. Az ügyet legtöbb esetben fiatalok csoportjai vetették fel, akiket közvetlenül érintettek az érvényben lévő szabályok. Azonban más csoportok is egyre szélesebb körben támogatták a lelkiismeretből szolgálatot megtagadók követeléseit. Az ügyet alapvető emberi jogi kérdésnek tekintették, és különösen Lengyelországban szorgalmazták nagy lelkesedéssel. Lengyelországban négy évvel ezelőtt - Szabadság és béke néven - fiatalokból álló csoport alakult, melyet kifejezetten a szolgálatmegtagadás jogának elismertetéséért vívott harc céljából hoztak létre. Kelet-Európa politikai antimilitarizmusa mutatkozott meg a csoport által közzétett felhívásban, melyben változtatásokat követeltek a katonai eskütétel szövegében, amit a lengyel hadsereg sorkatonájának le kellett tennie. Az esküben egészen mostanáig azt fogadták meg a katonák, hogy amint a szöveg mondja: a Szovjetunió és a többi Varsói Szerződéshez tartozó szövetséges ország hadseregeivel testvéri szövetségben biztosítják a béke fenntartását. A lengyel hatóságok aggódtak a Szabadság és béke mozgalom antimilitarista tevékenységének egyre növekvő népszerűsége miatt, és kemény fellépést tanúsítottak velük szemben. Azokat az aktivistákat, akik nem voltak hajlandók a katonai esküt letenni, és akiket pacifistáknak neveztek, valamint azokat, akik teljes mértékben megtagadták a katonai szolgálattételt, súlyos börtönbüntetésre ítélték, figyelmeztetésül mások számára. A csoportot pedig elítélték Lengyelország védelmének gyengítéséért és a keleti egyoldalú leszerelés támogatásáért. Tavaly januárban azonban a lengyel kormány megváltoztatta magatartását, és bejelentette, hivatalosan felülvizsgálják a katonai eskütétel szövegét és az alternatív katonai szolgálat jogi lehetőségeit azok számára, akiket lelkiismereti meggyőződésük megakadályoz a fegyverviselésben. Júniusban hivatalosan is megerősítették a mindkét területen bevezetésre kerülő változtatásokat. A katonai fogadalomtétel szövegéből kihagyták a szövetséges hadseregekre való utalást, szabadon bocsátották azokat, akik lelkiismereti okokból tagadták meg a katonai szolgálatot, és bevezették az alternatív katonai szolgálat új formáját. Annak ellenére, hogy hivatalosan ennek ellenkezőjét állítják, semmi kétség nem fér hozzá, hogy a változtatások bevezetéséhez nagyban hozzájárult a lengyel fiatalság körében egyre növekvő antimilitarista érzület. Magyarországon is hasonló a helyzet, bár a mozgalom nem olyan erős, mint Lengyelországban, de az elmúlt néhány évben kétségkívül megnőtt a lelkiismeretiszolgálat-megtagadók száma, és az ügyet itt is a fő ellenzéki csoportok szorgalmazták. A magyar hatóságok, szemben a korábbi bebörtönzési gyakorlattal, nemrégiben szabadon engedtek minden lelkiismeretiszolgálat-megtagadót, és bejelentették azon szándékukat, hogy új törvényt vezetnek be 1989 végére a katonai szolgálatra vonatkozóan. Csehszlovákiában ezzel szemben kevéssé biztató a helyzet. Egy újonnan alakult antimilitarista csoport - "Független Béke Szövetség" - és a Charta-77 emberi jogi csoport számos alkalommal emelte fel szavát a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megatagadók védelmében. Más területeken azonban a hatóságok a régi szokásoknak megfelelően semmi jelét nem mutatják annak, hogy követik a lengyelek és magyarok példáját, és megváltoztatnák a katonai szolgálatra vonatkozó törvényeket. +++
1989. március 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|