|
|
|
|
Európai kapunyitás - 1.
|
Brüsszel, 1989. december 1. péntek (MTI-Panoráma) - A magyar export helyzete radikálisan javul a világ egyik legnagyobb piacán - az Európai Közösség tizenkét országában - azoknak az intézkedéseknek az eredményeként, amelyeket a közösség bizottsága a kétoldalú tárgyalások nyomán javasolt, meggyorsítva a tavaly kötött megállapodás végrehajtását, illetve amelyeket a lengyel és a magyar gazdaság támogatására szolgáló Phare-akciótervben igényeinknek megfelelően foganatosított. Ezt állapították meg brüsszeli magyar megfigyelők, miután ismeretessé váltak a miniszteri tanács által a minap elfogadott utolsó intézkedések részletei is.
A kereskedelempolitikai csomag egyrészt közvetlen anyagi előnyökkel jár, másrészt ösztönzi a magyar mezőgazdaság és ipar korszerűsítését és az ezt célzó beruházásokat, beleértve a közösségi forrásokat is, mivel piacot teremt az előállítandó magyar termékek számára. Az EGK és Magyarország közötti megállapodás, amelyet tavaly szeptemberben kötöttünk, már kimondta a legnagyobb kedvezmény elvének érvényességét a közösség és Magyarország forgalmában. Ez GATT-tagságunkból következően is megillet bennünket. Így csökkent, de nem szűnt meg versenyhátrányunk. Egyfelől 1700 cikk tekintetében továbbra is évekre, legtovább 1995-ig, érvényben marad a mennyiségi korlátozások sorozata - ezek egy része ,,specifikus,,, csak az ,,állami kereskedelmű,, országokra vonatkozik, más részük szélesebb körre érvényesek. Másfelől a ,,legnagyobb kedvezmény,, elve csak nevében a legnagyobb. Az EGK és az EFTA közötti szabadkereskedelmi övezetben valójában vámmentes volt az iparcikkek forgalma, a fejlődő országok pedig az úgynevezett általános kedvezmények, preferenciák rendszere (GSP) keretében biztosított vámkedvezmények révén szállíthattak nálunk előnyösebb feltételek mellett a közösség országaiba. Végül, de nem utolsósorban a mezőgazdasági cikkekre, a külön egyezményben szabályozott textilipari termékekre, továbbá a Szén- és Acélközösség árulistáján szereplő árukra nem adott előnyöket, illetve nem vonatkozott a szerződés. A közösség új intézkedéssorozata mindezeket az akadályokat vagy teljesen lebontotta, vagy legalábbis mérsékelte. (folyt.)
1989. december 1., péntek 12:22
|
Vissza »
|
|
Európai kapunyitás - 2.
|
Január elsejétől megszüntetik a specifikus mennyiségi korlátozásokat, a nem specifikusakat pedig egy évre felfüggesztették, s ez a felfüggesztés meghosszabbítható. Ily módon csak a nemzetközi textilegyezményben szereplő, továbbá a Szén- és Acélközösség által meghatározott önkorlátozások maradtak meg. Az utóbbiakról magyar kezdeményezésre tárgyalásokat javasolt a közösség - annak a szerződésnek a mintájára, amelyet tavaly az EGK-val kötöttünk. A textilegyezményben Magyarország önkéntes korlátozásokat vállal, a bizottság azonban javaslatunknak megfelelően a keret 16 százalékos bővítését javasolta. Erről szintén tárgyalások kezdődnek, és azok eredményét belefoglalják majd az új textilszerződésbe. A mennyiségi korlátozások megszüntetése az exportkereteket bővíti ugyan, de nem érinti az export feltételeit. Az általános kedvezmények rendszerének kiterjesztése a magyar árukra ebben hoz régóta várt változást. Az Európai Közösség által november 27-én kiteljesített intézkedéssorozat - a textilipar s a Szén- és Acélközösség árulistája kivételével - megszüntette a magyar áruk közösségi exportja elé állított mennyiségi korlátokat. Az ipar és a mezőgazdaság számára talán még ennél is fontosabb, hogy a közösség Magyarországra is kiterjesztette az általános kedvezmények rendszerében (GSP) eddig csak a fejlődő országoknak biztosított vámkedvezményeket, sőt, magát a közösségi GSP-rendszert is módosítva a mezőgazdasági lefölözések (vagyis a közösség termelői árszintjéhez folyamatosan igazodó, azt védelmező ,,mozgóvámok,,) körét is bevonta a kedvezményekbe. Csak az ipari GSP-előny 56 millió dollárnak felel meg. A GSP-rendszer különbözőképpen működik a mezőgazdaság, az ipar, a textíliák s a Szén- és Acélközösség (CECA) által érintett áruk vonatkozásában. A mezőgazdasági GSP-rendszert, amely eddig elsősorban a trópikus (tehát a közösség területén, illetve Magyarországon nemigen termesztett) termékeket érintette, a Phare-program keretében terjesztették ki a lengyel és a magyar mezőgazdasági exportcikkek széles körére. Olyan exportcikkeink vámtételét szüntették meg vagy mérsékelték, amelyekből eddigi forgalmunk is jelentős volt. A vámcsökkentés általában mind az importőrnek, mind az exportőrnek közvetlen hasznot, hoz, ezért rendszerint megosztoznak a külömbségen .(folyt.
1989. december 1., péntek 12:32
|
Vissza »
|
|
Európai kapunyitás - 3.
|
A GSP-rendszer különbözőképpen működik a mezőgazdaság, az ipar, a textíliák s a Szén- és Acélközösség (CECA) által érintett áruk vonatkozásában. A mezőgazdasági GSP-rendszert, amely eddig elsősorban a trópikus (tehát a közösség területén, illetve Magyarországon nemigen termesztett) termékeket érintette, a Phare-program keretében terjesztették ki a lengyel és a magyar mezőgazdasági exportcikkek széles körére. Olyan exportcikkeink vámtételét szüntették meg vagy mérsékelték, amelyekből eddigi forgalmunk is jelentős volt. A vámcsökkentés általában mind az importőrnek, mind az exportőrnek közvetlen hasznot hoz, rendszerint megosztoznak a különbségen. Így egyrészt jövedelmezőbb az export, másrészt új piacok nyílhatnak. Így például a libamáj vámtetele 3 százalékról 0 százalékra csökkent, márpedig ebben az egy tételben a forgalom évi 30 millió dollár nagyságrendű. Megszűnt vagy csökkent olyan tételek vámja, mint a házinyúl-részek, a vadhúsok, a vágott virág, a rózsa, a torma, a szárított hagyma és más hasonlók. A GSP-rendszer keretében bevezetett mezőgazdasági lefölözés-kedvezmények olyan cikkeket érintenek, amelyekben Magyarország főszállító. Ezekben bizonyos mennyiségi határig érvényes a kedvezmény, ezt követően visszaáll a teljes összegű, az import-ár és a magasabb belső ár különbségének megfelelő lefölözés. Így például a vágott kacsa lefölözése 3000 tonnáig 50 százalékra csökken, a vágott liba és libadarabok hasonlóan csökkentett lefölözésű GSP-kvótája 25 ezer tonna, a darabolt sertéshús, illetve a szalámi 4000 tonnáig szintén a rendes lefölözés-szint felével juthat be a közösségi piacra. Jelenleg 1 mázsa szalámira 220 ecu a lefölözés, ennek fele 110 ecu (mintegy 120 dollár). Így egyedül a 4000 tonna szalámi esetében csaknem 5 millió dollár a különbség. Ez a vázlatos beszámoló is érzékelteti, hogy a magyar exportőröknek nemcsak árukra, hanem új ismeretekre is szükségük lesz. A bővebb tájékoztatásra kitünő alkalmat nyújt majd a december közepén Budapesten sorra kerülő szeminárium. Ezen a tervek szerint az EGK szak emberei ,,első kézből,, adhatnak tanácsot a magyar exportőröknek.+++ Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma
1989. december 1., péntek 12:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|