Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés budapesti képviselőcsoportjának ülése (1. rész)
1989. december 1., péntek - ,,Fagyos,, légkörben hallgatták az Országgyűlés budapesti képviselőcsoportjának tagjai pénteken Somogyi László kormánybiztos tájékoztatóját az 1995-ös Budapest-Bécs világkiállítás előkészületeiről. A Fővárosi Tanács gyengén fűtött klubjában, télikabátban üldögélő képviselők nem sok újat tudtak meg a több órás vitában, ahhoz képest, amit a kormánybiztos a Parlament legutóbbi ülésszakán már elmondott. Az egyik ilyen új információ az volt, hogy lezárult a világkiállítás budapesti helyszinére kiírt helyszinkijelölési és területrendezési pályázat. A bíráló bizottság Szabó János akadémikus vezetésével megekezdte a 24 titkos és jeligés pályamű elbírálását. Eredményhirdetés legkésőbb december 13-án várható, s így a december 14-én Párizsban összeülő BIE konferencia már a végleges budapesti helyszín ismeretében hozhatja meg döntését. A világkiállítás budapesti fejlesztési igénye - 1988-as árakon számolva -, a tervek szerint 160 milliárd forint. Ebből 60 milliárd forint értékű beruházás fedezetét kellene a költségvetésből biztosítani. A költségvetés jelenlegi helyzetében némiképp jogosnak tartotta az aggódást Somogy László, de véleménye az, hogy új erőforrások bekapcsolásával, a finanszirozás nemzetközi gyakorlatának átvételével sikeres lehetne a kiállítás. Járható útnak tartotta azt is, hogy ha a főváros és az állam közösen egy részvénytársaság keretében vállalkozna a világkiállítás megeszervezésére, majd - a bécsi gyakorlathoz hasonlóan - a bankok vennék át a bonyolítást. A nyitott részvénytársaságban magyarok mellett külföldi vállalkozók is részt vehetnének. Elmondta azt is, nincs még elhatározva, hogy ki kapja a megbízatást a kiállítási propaganda intézésére. Ennek eldöntésére nemzetközi tervpályázatot írnak ki. Hangsúlyozta: nehéz gazdasági helyzetben kell a képviselőknek felelősségteljes döntésüket meghozni. Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke elmondta, hogy számos kérdés, így a telekgazdálkodás és a lakásbérletek jogi helyzete is szabályozásra szorul. Utalva ezzel a Gresham ház ügyére, ahol egy bérlő ellenkezése miatt húzódik a ház felújítása, hasznosítása. Hangsúlyozta, hogy a kerületi tanácsok nem adják el az érintett területeket, telkeket, azokkal csak belépnek a vállalkozásokba és ezután kapnának részesedést. (folyt.köv.) 1989. december 1., péntek 18:01
Vissza » Folytatásokkal »