|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - negyedik nap (29. rész)
|
Miután az illetékes bizottság időközben elvégezte a munkáját, a
Parlament visszatért az adótörvényekre. A vitában elhangzott
észrevételekre Békesi László pénzügyminiszter válaszolt. (A vitában
egyébként 44 hozzászólás és több mint 100 indítvány hangzott el.)
Elöljáróban személyes jellegű tépelődéseibe avatta be az
Országgyűlést; mint mondta, először is azt kellett eldöntenie, hogy
vitaösszefoglalóra vállalkozzék-e avagy búcsúbeszédre. Végig
kellett ugyanis gondolnia, hogy ha a gazdaság valós helyzetét
feltáró érvei nem elég hatásosak, akkor minden bizonnyal a
pénzügyminiszter személyében van a hiba. Ezt a belső konfliktust
Békesi László úgy oldotta fel, hogy ezekben a nehéz hetekben nincs
joga a könnyebb utat, a menekülést választani.
Békesi László úgy vélte: a vita lényegét három képviselői
hozzászólás ragadta meg. Az egyik Búzás Józsefné, aki világossá
tette a Ház előtt, hogy adóügyekben valamiféle lelkiismeretfurdalás
munkál a képviselőkben. Békesi László szerint ez teljesen
indokolatlan, hiszen az 1988-as adóreform nem volt rossz döntés.
Néhány év múlva, amikor majd a magyar gazdaság szorosabban kötődik a
Nyugathoz, beérik ennek gyümölcse. A másik ilyen hozzászólás Velkey
Lászlótól hangzott el. Ő arra figyelmeztetett, hogy egy érzelmi
alapokon nyugvó döntés nem lehet igazán objektív; kérte a kormányt,
az Országgyűlést, hogy ne tegyen felelőtlen ígéreteket ennek
hatására. A harmadik képviselő, Morvay László azt tette egyértelművé
a Parlament előtt, hogy a kormány és a törvényhozás - e nehéz
helyzetben - végül is egy csónakban evez. E gondolattól vezéreltetve
- mondta Békesi László - a kormány a lehetséges határig
kompromisszum-készséget tanúsított a képviselői indítványokkal
kapcsolatban.
Ezeket sorra véve a pénzügyminiszter elsőként Király Ferenc nagy
tetszést arató, szellemes felszólalására utalt. A képviselő
felszólalása nyomán az a gondolat merült fel benne, ,,ha nem lenne
adóztatás Magyarországon, akkor ki kellene találni; olyan össznépi
egységet, mint az adórendszer kritikája, más talán nem is
teremthetne,,. Komolyra fordítva a szót, a miniszter elismerte, hogy
az adórendszer bevezetésekor túl sok illúziót kergettek,
túlhangsúlyozták az adórendszer szerepét, ugyanakkor a gazdaság
általános bajait sem lehet az adórendszer számlájára írni.
Sok képviselő beszélt a túlzott adóterhekről. Békesi László
ezzel szemben ajánlotta a képviselőknek: gondolják végig mit okozna
a személyi jövedelemadó progressziójának radikális csökkentése.
(folyt. köv.)
1989. november 24., péntek 18:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|