Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - negyedik nap (22. rész)
Az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez. Az aláírók az Országgyűlésnek az állampolgári kezdeményezésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítették, s emiatt elmarasztalták az Országgyűlést, s érveiket kifejtve felszólították az Országgyűlés elnökét, a Köztársaság ideiglenes elnökét és a Minisztertanács elnökét, hogy intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. A vádakra egy nyilatkozattal válaszolt az Országgyűlés, amelyet 230 képviselő - 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett - elfogadott. A nyilatkozat rögzíti: ,,Az Országgyűlés döntése meghozatalánál abból indult ki, hogy több mint 100 ezer választópolgár kezdeményezése nem hagyható figyelmen kívül. Az Országgyűlés a törvény rendelkezéseit figyelembe véve tűzte ki a népszavazást, noha a népszavazás kezdeményezése és annak kitűzése között nagyrészt olyan lényeges döntéseket hozott, amelyek a kezdeményezők szándékainak megfelelő, megnyugtató megoldásokat eredményezhet. A népszavazás kiírása együtt járt a törvény értelmezésének szükségességével, amelyre általánosan elfogadott jogelv szerint az jogosult, aki azt megalkotta. Ezért az Országgyűléstől nem vitatható el a törvény értelmezésének joga, de ennek felelősségét sem hárítja el. Az értelmezés során az Országgyűlés törvénysértést nem követett el. Ugyanakkor nemcsak jogi és politikai, de erkölcsi kötelessége is volt, hogy a köztársasági elnök választásának időpontjára vonatkozó kérdés minden vonatkozását megvilágítsa. E kérdésfeltevés ugyanis elhallgatja a köztársasági elnök választásának időpontja és módja között fennálló összefüggést. Kizárólag az időpontra irányított kérdés ugyanis - ellentétben azzal, amit a népszavazást kezdeményező politikai szervezetek állítanak - lényegében az első köztársasági elnök megválasztásának módjára irányul. Az Országgyűlés megítélése szerint ezért elengedhetetlen annak ismerete, hogy ,,igen,, szavazatok többsége esetén az új Országgyűlés, ,,nem,, szavazatok többsége esetén pedig közvetlenül a nép választja a köztársasági elnököt. E kérdéshez fűzött magyarázat elmulasztása miatt joggal érhette volna az Országgyűlést az a vád, hogy nem a nép, hanem egyes pártok érdekeit tartja szem előtt. Az egyéb magyarázatokat az Országgyűlés ezekkel összefüggő döntései indokolják. (folyt.köv.) 1989. november 24., péntek 16:36
Vissza » Folytatásokkal »