|
|
 |
|
 |
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - A Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a hatalomkoncentráció nélküli, fokozatosan megvalósított békés átmenet híve. Ezért gondolják úgy, hogy a magyar választópolgárok először a szabad parlamentet válasszák meg, mert az a kollektív bölcsesség intézményeként sokkal inkább képes kivezetni a válságból az országot, mint egyetlen személy - hangsúlyozta Benyó Pál, az SZDP alelnöke a négy párt csütörtöki sajtótájékoztatóján a Kossuth Klubban. Hozzátette: egyebek között a fokozatos átmenet érdekében szorgalmazzák, hogy a választók négy igennel szavazzanak a vasárnapi népszavazáson.
Deutsch Tamás, a Fidesz választmányának tagja azt hangsúlyozta,
hogy tulajdonképpen csak a négy igen mellett vannak érvek. Kiemelte:
azt szeretnék, ha az állampolgárok valóban a köztársasági elnök
megválasztásának időpontjára voksolnának. Nem igaz ugyanis - fűzte
hozzá -, hogy az első kérdésre adott igennel a nép örökre
megfosztaná magát az államfő közvetlen megválasztásától. Nincs
akadálya annak, hogy az új országgyűlés módosítsa az alkotmányt, s a
népet hatalmazza fel a köztársasági elnök megválasztására.
Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője a népszavazás tisztaságát
veszélyeztető szabálytalanságokról szólt. Törvényellenesnek
minősítette, hogy az Országgyűlés magyarázattal látta el a
népszavazási lapon szereplő kérdéseket. Mint mondta, ezzel valójában
ellenpropagandát csomagoltak a magyarázószövegbe. Ugyancsak
kifogásolta a kiírás rövid határidejét - a törvényben előírt 60 nap
helyett 16 napra írta ki az Országgyűlés a referendumot -, hiszen
ezzel a népszavazást előkészítő technikai apparátust gyakorlatilag
megfosztották a felkészüléshez szükséges garanciális időtől.
Nevezetesen, hogy megnyugtatóan korrigálhassa az előkészítés során
előforrduló hibákat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy
Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője az ÁNH
szerdai sajtóértekezletén elismerte: nagyon kevés idejük volt a
felkészülésre, s a törvényben előírt két hónapot olyan minimális
intervallumnak nevezte, amelyen alul nem tudják hibátlanul ellátni
feladataikat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
Haraszti Miklós a továbbiakban elmondta: beláthatatlan
mennyiségű százalékveszteséget okozhatnak a választók megjelenését
tekintve a pontatlan listák. Utalt arra, hogy nagy mennyiségű
kopogtatócédulát küldtek ki elhunyt, illetve külföldre távozott
személyeknek. A XI. kerületben például száz ilyen népszavazási
értesítőt sikerült összegyűjteni, márpedig az országban több mint 10
ezer választókerület van - fűzte hozzá. A ,,holt lelkeknek,,
kikézbesített cédulák növelik azt a szavazólétszámot, amihez képest
a 100 százalékos részvételt megszabják.
A szabálytalanságokra utalva a résztvevőktől megkérdezték:
elképzelhető-e, hogy a négy párt jogorvoslásért fordul, és utólag
kéri a népszavazás érvénytelenítését. Deutsch Tamás erre válaszolva
kifejtette: a helyzet elég bonyolult, hiszen nem tudni, hol lehet
eljárást indítani, mivel az Alkotmánybíróság csak 1990. január
1-jétől kezdi meg tevékenységét. Jogi lépéseken azonban mindenképpen
gondolkoznak. Úgy vélik ugyanis, hogy a referendum előkészítése
során tapasztalt hiányosságok megmutatták: az új választási törvény
egyes technikai és garanciális pontjai működésképtelenek. Ezért
parlamenti képviselőik módosításokat kezdeményeznek a törvényben,
hogy a szabad parlamenti választások idején hasonló előkészítési
rendellenességek ne fordulhassanak elő.
Vig Monika (Fidesz) a rádiót és a televíziót felügyelő
bizottsággal kapcsolatos négypárti álláspontot ismertette. Elmondta,
a Fidesz, az FKGP, az SZDP és az SZDSZ csatlakozik a Magyar
Újságírók Országos Szövetsége és a Nyilvánosság Klub
nyilatkozatához. Elítélik a pártok képviselőiből álló felügyelő
bizottság létrehozását. Nem biztos ugyanis - hangsúlyozta Vig Monika
-, hogy ily módon szavatolható a sajtószabadság. Nem zárható ki,
hogy a volt egypárti cenzúrát többpárti cenzúra váltja fel. Épp
ezért a négy pártnak továbbra is az az álláspontja, hogy a tévét és
a rádiót felügyelő bizottság pártoktól független, a szakmát
képviselő, illetve köztiszteletben álló személyekből alakuljon.
Elmondta továbbá: a fiatal demokraták, a szociáldemokraták és a
szabad demokraták nem delegálnak tagot a bizottságba. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (3. rész)
|
Böröcz István, a Független Kisgazdapárt alelnöke közölte: az FKGP
megfigyelői státusban delegál ugyan tagot a bizottságba, ám őt
azonnal visszahívja, ha a grémium olyan lépésre kényszerül - például
az intézmények személyi és szervezeti ügyeibe való beleszólás -,
amivel a Kisgazdapárt nem ért egyet. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 15:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|