|
|
 |
|
 |
Mit csinál az Európa Tanács? (2.rész)
|
Az Európa Tanács konvencióit - szerződéseit - a miniszteri
bizottság fogadja el, amelyben a tagállamok külügyminiszterei
vesznek részt. Kidolgozásukban szava van az ET parlamenti
közgyűlésének is, amelyben 177 képviselő és ugyanannyi pótképviselő
vesz részt a nemzeti parlamentekből, az ott kialakult erőviszonyok
arányában. A parlamenti közgyűlés megvitathat bármilyen más kérdést
és kifejezheti véleményét - de nem nemzetek feletti szerv. A
közgyűlés tavasszal hozta létre a különleges meghívotti statust azon
kelet-európai országok parlamenti küldöttségei számára, amelyek
tiszteletben tartják a helsinki folyamat során és más okmányokban
kinyilvánínott emberi és demokratikus jogokat. Hazánk, Lengyelország
és Jugoszlávia 6-6, a Szovjetunió 18 képviselővel kapcsolódhatott be
e status jogán idén ősszel a testület munkájába. A parlamenti
közgyűlés évente háromszor a kelet-franciaországi Strasbourgban
ülésezik, itt, az Európa palotában találkozik időről időre a
miniszteri bizottság is, és ez ad otthont a 900 fős adminisztratív
apparátusnak, a titkárságnak is, amelynek élén a főtitkár - jelenleg
a francia Catherine Lalumiére asszony - áll.
Az Európa Tanács nem tévesztendő össze az Európai Közösségekkel,
amely a 23-ból csak 12 országot tömörít, szigorú gazdasági
integráció keretében, jóval struktúráltabb intézményekkel, legalább
tízszer annyi funkcionáriussal. Megtévesztő, hogy Strasbourgban
ülésezik a 12 országban közvetlenül választott Európa Parlament is,
méghozzá ugyanabban a palotában, havonta egy héten át. De ők ott
csak vendégek - a palota az Európa Tanács otthona. Az Európa
Tanácsé, amelynek új küldetése a nyitás Kelet-Európára. Gorbacsov
júliusban nem véletlenül fejtette ki éppen Strasbourgban, az Európa
Tanácsban a ,,közös európai ház,, koncepcióját. +++
Baracs Dénes, (Brüsszel) MTI-PRESS
1989. november 12., vasárnap 11:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|