|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Horváth Jenő további két, kisebb horderejűnek értékelhető
módosító javaslatot is említett. Az egyik arra vonatkozik, hogy az
Alkotmánybíróság tagja vagy tudományos fokozattal rendelkező
professzor, vagy húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember
lehet. A törvénytervezet eredeti szövege ugyanis mindkét feltételt
együttesen írja elő. A második az Alkotmánybíróság székhelyét
érinti: a jogi bizottság javaslata, hogy egyelőre - az
Alkotmánybíróság működéséhez szükséges feltételeket figyelembe véve
- a testület székhelye Budapest legyen, ellentétben Dr. Nemes Tamás
(Komárom m., 6. vk.) indítványával, aki Esztergomot javasolja.
Az expozét követően a törvényjavaslat fölötti általános vitában
senki nem kért szót, így az elnök szavazást rendelt el: a képviselők
döntése értelmében a részletes vitával folytatták a munkát.
Dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) azt a módosító indítványát,
---------------
hogy az alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen szóban is
megindokolta. Szerinte, ha Esztergomot választanák székhelyül, olyan
városba kerülne az Alkotmánybíróság, amely a magyar államiság
bölcsője, államalapító szent királyunk szülő- és koronázási helye, s
a tatárjárásig királyaink otthona volt. A módosítás elfogadása
esetén a ,,vidék,, megjelenne a közhatalomban, s ez így az első
lépések egyike lenne a hatalmi decentralizáció felé. A képviselő azt
is elmondta, hogy az ilyen jellegű döntés rehabilitálná Esztergomot
az elmúlt 40 év első felének torz politikájából fakadó, súlyosan
megkülönböztető, s máig hátrányosan ható aktiválásért, amelyet a
klerikarizmus hazai központjának kikiáltva szenvedett el. A
képviselő mindehhez hozzátette: a közelmúltban átadott
tömegszervezeti székház alkalmas e fontos közintézmény méltó
elhelyezésére. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|