|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében. A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A magyar alkotmányfejlődés történetére utalva rámutatott, hogy abban évszázadok óta él az alkotmány intézményes védelmének gondolata, s ez az igény - legalábbis az alkotmány szövegezésének szintjén - már 1972-ben újra felvetődött. Az alkotmány akkori módosításával az Elnöki Tanács kapott alkotmányos felügyeleti hatáskört. Az 1983-as módosítással pedig létrejött az Alkotmányjogi Tanács, mint az alkotmány védelmének önálló szervezete. A miniszter megállapította, hogy e megoldások elsősorban azért nem vezettek eredményre, mert a politikai hatalmi struktúra - ki nem mondottan - nem kívánatosnak tartotta döntéseinek alkotmányos ellenőrzését, s ez az ideológiai fenntartás a parlamenti szuverenitás védelmének álarcában jelent meg. Az igazságügyminiszter megállapította, hogy Magyarországon ma nincs olyan politikai hatalom és számottevő politikai erő, amely ne alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés intézményrendszerét elfogadva kívánna tevékenykedni. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. Az Alkotmánybíróság hatáskörének kimunkálásakor figyelembe vették a nyugat-európai alkotmányfejlődés tapasztalatait is - mondotta a miniszter. A javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|