Rendszerváltás és az MTI

	Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)
1989. október 13., péntek - Az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatta csütörtökön kezdődött ülését pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Az Alkotmány módosításával összefüggésben a bizottság - eddigi funkciójától eltérően - szinte kodifikációs munkát végzett két napon át. A beterjesztett törvényjavaslat ugyanis rendkívül sok szövegkorrekcióra szorult, mert megalkotói fő figyelmüket a legjelentősebb kérdésekre fordították, s így a részletek elsikkadtak. Ez, valamint a folyamatosan beérkezett módosító indítványok, javaslatok mérlegelése volt az oka annak, hogy a bizottságnak két napra volt szüksége e törvényjavaslat megvitatásához. A módosító indítványok többsége egyébként csak a szöveg pontosítására, finomítására szolgált, így azok beépültek a törvénytervezetbe. A bizottság kétnapos vitája is tükrözte: bár jogi értelemben csak törvénymódosításról van szó, e módosítás tartalma felér egy új Alkotmány kidolgozásával. Az eredeti, 1949-es hatályos Alkotmány ugyanis 78 paragrafust tartalmaz, s ezek közül a módosítás 37-et fogalmaz újra vagy épít be újonnan. A jelentősebb módosítások között szerepel a rendkívüli állapot bevezetésekor megalakuló Honvédelmi Tanács összetételének megváltoztatása. A javaslattól eltérően e tanács tagjai nemcsak a parlamenti pártok vezetői, hanem tagja a független honantyák képviselője is. Ugyancsak változás, hogy a képviselői tevékenységről alkotmányerejű törvény rendelkezzék. Módosult például a képviselői összeférhetetlenségről szóló passzus is. A bizottság elvetette azt a javaslatot, hogy a Minisztertanács tagjai, illetve a politikai államtitkárok képviselők lehessenek. Több ponton módosult a köztársasági elnök jogköre is. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a köztársasági elnököt tisztségétől ne az Ítélkező Tanács foszthassa meg, ahogyan azt az eredeti javaslat tartalmazta. Az Ítélkező Tanácsnak csak arra legyen joga, hogy kivizsgálja az ügyet és javaslatot tegyen az Országgyűlésnek a tisztségtől való megfosztásra; a javaslat elfogadásához viszont a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (folyt.köv.) 1989. október 13., péntek 19:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »