|
|
 |
|
 |
Németh Miklós prágai tárgyalásai (1. rész)
|
1989. október 11., szerda - Bár a legfontosabb témában, a Bős-nagymarosi beruházás ügyében nem közeledtek az álláspontok, a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Miklós magyar és Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök egyaránt bizakodásának adott hangot. Ladislav Adamec a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: minden tárgyalásnál igen nagy jelentősége van annak, hogy mennyire türelmesek a partnerek. Az egyszer bezárt ajtót már nehezen lehet ismét kinyitni, ezért - mint mondotta - mindig jó ezt a bizonyos ajtót egy kicsit nyitva hagyni.
Hasonlóképpen vélekedett Németh Miklós is, aki a repülőgépen
hazafelé a kíséretében lévő újságíróknak elmondotta, hogy sokat vár
a tizennégy nap múlva sorra kerülő legfelsőbb szintű
magyar-csehszlovák tárgyalásoktól. Mindkét ország érdeke ugyanis,
hogy elkerülje azt az ökológiai katasztrófát, amely a Bős-nagymarosi
erőmű üzembe helyezésének következménye lenne.
Részletesen beszámolt arról is, hogy Magyarország mit javasol,
hogyan lehetne mindkét fél számára kielégítően rendezni a
Bős-nagymarosi beruházás ügyét. A magyar kormány a prágai
tárgyalások előtt levélben értesítette csehszlovák partnerét az
erőműrendszerrel kapcsolatos magyar állásfoglalásról. Ennek lényege,
hogy a magyar fél kezdeményezi a nagymarosi vízlépcső elhagyását, a
bősi erőmű alapüzemmódban való hasznosítását. Ugyancsak szükség van
arrra is, hogy a Dunakiliti-hrusovói tározónál, a dunakiliti
duzzasztóműnél, a bősi vízierőműnél és az üzemvízcsatornárnál,
valamint a Duna Nagymarosig terjedő szakaszán komplex
vízminőségvédelmi garanciarendszert dolgozzanak ki a magyar és a
csehszlovák szakemberek, amelyet kormányközi megállapodásba
foglalnak. Ebben az esetben a magyar fél kész a dunakiliti
mederáttöltés előkészítésének folytatására.
A magyar fél kész átadni az 1977-es államközi szerződés
módosítására vonatkozó részletes elképzeléseit rövid időn belül a
csehszlovák partnernek, s az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat minél
előbb megkezdeni. A magyar kormány erre a célra egy parlamenti
felhatalmazással bíró kormánybizottság létrehozását kezdeményezi.
Tovább erősödött az utóbbi hetekben az a magyar jogi álláspont,
hogy a két állam magatartását az 1977-es államközi szerződés mellett
a nemzetközi jog általános előírásainak alapján kell megítélni. A
nemzetközi környezetvédelmi jog az ilyen helyzetekre a munkálatok
felfüggesztését, a tárgyalások megkezdését és a szerződés olyan
módosítását követeli meg mindkét féltől, ami az ökológiai
kockázatokat az elviselhető szinten tartja. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 23:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|