|
|
 |
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (4. rész)
|
Rendelkezik a választójogról - amely általános és egyenlő, a
szavazás közvetlen és titkos -, a választópolgárokról, a jelölés
szabályairól, a választás eredményének megállapításáról, a
választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási
szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a
jogorvoslatról, az időközi választásról. E rendelkezéseket számos
pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek
kialakításának elveiről, az egyéni választókerületek és területi
választókerületenként a megszerezhető mandátumok számáról, a
választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü
(fogadalom) szövegéről.
Jóllehet, az országgyűlési képviselők választásának új szabályai
alapvető fontosságúak, sokakat érdekel: hogyan változik az
Országgyűlés szerepköre, kik lehetnek országgyűlési képviselők és
miként végzik majd munkájukat? Mindezzel az Alkotmány módosítására
vonatkozó javaslat foglalkozik, amely már egy hivatásos parlament
működését vetíti előre.
A javaslat - tekintettel az Elnöki Tanács megszűnésére és
egyidejűleg a köztársasági elnök intézményének bevezetésére, továbbá
az Alkotmánybíróság felállítására - módosítja az Országgyűlés
jogkörét. A köztársasági elnök megválasztásának jogán túl a
parlament hatáskörébe utalja a rendkívüli és a szükségállapot
kihirdetését, illetőleg a fegyveres erők felhasználására vonatkozó
döntés jogát. Több új intézmény felállítása mellett az Országgyűlés
közvetlen felügyelete alá rendeli a Magyar Nemzeti Bankot.
Mára világossá vált az is, hogy egy tényleges hatalmat
megtestesítő, a törvényhozó funkciót gyakorló és a kormányzati
tevékenységet hatékonyan ellenőrző Országgyűlés csak akkor képes
feladatainak megfelelni, ha folyamatosan működik, és a képviselők e
tevékenységre felkészült, választási versenyben megmérettetett,
többségükben fő foglalkozású politikusok. A képviselők társadalmi
ellenőrzését - azon túl, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fenn
választóikkal - a rövid megbízatási idő biztosíthatja. Ezért a
módosító javaslat a jelenlegi 5 helyett 4 éves megbízatási időt tart
kívánatosnak, viszont megszünteti a visszahívás intézményét. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|