Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
1989. november 16., csütörtök - Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtöki ülésén egyhangúlag támogatásáról biztosította a Külügyminisztérium javaslatát, hogy Magyarország moszkvai nagykövetségének vezetésével Györke Sándort bízzák meg. A parlamentarizmus szabályainak megfelelően a Magyarország számára rendkívül fontos poszt várományosa bemutatkozott a külügyi bizottság előtt, s röviden összegezte a tiszt betöltésével kapcsolatos elképzeléseit is. Györke Sándort Kovács László külügyminisztériumi államtitkár mutatta be a testület tagjainak. Elmondta róla, hogy 1932-ben született Zalaszentgróton. 1956-ban a leningrádi állami egyetemen közgazdász diplomát szerzett, 1979-ben pedig elvégezte a Politikai Főiskolát. 1956-tól a Külügyminisztérium állományába tartozik. 1963 és 1965 között a Minisztertanács apparátusában dolgozott a KGST-ügyek előadójaként. 1959-1962 között Szófiában és Varsóban, 1966 és 1971 között Prágában, majd 1974 és 1978 között Belgrádban teljesített külszolgálatot. Györke Sándor 1985 óta hazánk belgrádi nagykövetségének vezetője. A nagykövet orosz, szerb-horvát, cseh és angol nyelven beszél. Györke Sándor a Magyar Szocialista Párt tagja. Ugyancsak csütörtökön mutatkozott be a testület előtt Magyarország izraeli nagyköveti posztjának jelöltje, Görög János is. Fontosabb életrajzi adatait ismertetve Kovács László elmondta: Görög János 1936-ban született Zsámbékon. 1960-ban az ELTE-n jogi diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után 1966-ig a Fővárosi Bíróságon dolgozott, mint bíró, majd 1974-ig az Igazságügyi Minisztériumban volt főelőadó. 1974 óta a Külügyminisztérium kötelékében tevékenykedik. 1978 és 1983 között Ottawában teljesített külszolgálatot. 1985-ig a Külügyminisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője, majd 1985-től vezetője volt. Görög János angolul és németül beszél. A Magyar Szocialista Párt tagja. A bizottság Görög János jelölését is egyhangúlag támogatásáról biztosította. A jelöltek a külügyi bizottság tagjai előtt összegezték leendő nagyköveti tisztük fontosabb tennivalóit. Györke Sándor, a moszkvai poszt várományosa legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy Magyarország hitelt érdemlő, korrekt információkkal rendelkezzék a Szovjetunióban zajló, korszakos jelentőségű peresztrojka állásáról. Ehhez az informálódás új csatornáinak kiépítése szükséges. Nem kevésbé fontos a kapcsolatfelvétel a szovjet belpolitikai palettán megjelenő új szervezetekkel. (folyt. köv.) 1989. november 16., csütörtök 16:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)
Elmondta, hogy a magyar-szovjet kapcsolatok építésébe a Külügyminisztérium fokozottabban be kívánja vonni a legkülönfélébb magyar politikai szervezeteket is. Erőteljes átépítésre szorulnak a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok is - mutatott rá. Ennek elmaradását a kapcsolatrendszer egésze sínylené meg. A gazdasági tennivalókat számbavéve a leendő nagykövet fontos feladatának nevezte a milliárdos nagyságrendű magyar kereskedelmi aktívum ledolgozását, amit elsősorban a kereskedelem szerkezetének lassú, szívós átalakításával lehetne elérni. A kereskedelmi forgalom konvertibilis elszámolásra való átállításáról Györke Sándor úgy vélekedett, hogy ez a Szovjetuniónak is érdeke. Becslések szerint a Szovjetunió 12-15 milliárd dollárt nyerhetne azon, ha a szocialista országokkal dollárban számolná el forgalmát. A magyar-szovjet kétoldalú forgalomban egy-két milliárd dolláros magyar veszteséget okozna az áttérés, ezt azonban ellensúlyozhatná, ha Magyarország ebben is úttörő szerepet vállalna. Ez esetben ugyanis engedményekre számíthatnának. Mindenesetre az esetleges áttérést nagyon körültekintően, annak minden vonzatát figyelembe véve kellene végrehajtani. Új posztján Györke Sándor különös gonddal kezelné a Szovjetunióban élő magyar nemzetiségekhez fűződő kapcsolatok ápolását is. Sürgető tennivaló, hogy megteremtsék a magyar nemzetiséggel való kapcsolattartás intézményes kereteit. Ehhez jelentős segítséget adhat a felállítandó új ungvári főkonzulátus. Az izraeli posztra jelölt Görög János céljaként jelölte meg az 1985. óta fokozatosan felélénkülő, majd a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételével áttörést hozó magyar-izraeli kapcsolatok továbbfejlesztését, elmélyítését. A politikai kapcsolatokban a legfontosabb tennivaló, hogy a legmagasabb szintre emelt érintkezési rendszerben gyökeret eresszen a konfrontációt felváltó folyamatos dialógus. Magyarország nem titkolt célja az is, hogy a kapcsolatok ápolásával a maga szerény módján aktívabb szerepet vállaljon a közel-keleti konfliktus rendezésének előmozdításában. A magyar-izraeli gazdasági kapcsolatokról szólva Görög János rámutatott: az elmúlt 4-5 évben - a diplomáciai kapcsolatok hiányától függetlenül - már rendkívüli emelkedés volt tapasztalható a két ország gazdasági forgalmában. Míg 1985-ben 13 millió dollár volt, 1988-ban már 31 millió dollárra emelkedett a magyar-izraeli gazdasági forgalom értéke. A nagykövet úgy vélte, hogy ez az érték az elkövetkezendő években mintegy 100 millió dollárra emelhető. (folyt.köv.) 1989. november 16., csütörtök 16:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (3. rész)
Ennél lényegesen nagyobb forgalom azonban nem várható, hiszen a realitás az, hogy Izrael kis piac, és egyébként is számos megkötés nehezíti a magyar kivitelt. Görög János ennek kapcsán fontos feladatának tartotta a magyar kivitelt nehezítő megkötések oldását. Emelett új posztján szorgalmazni kívánja a vállalati kapcsolatok erősítését és a harmadik piaci együttműködés elmélyítését. Jelentős feladatok várnak a követségre a kulturális, humanitárius kapcsolatok építésében is. Erről a leendő nagykövet elmondta, hogy aláírás előtt áll egy kulturális egyezmény, amely várhatóan megveti a kulturális és oktatási intézmények együttműködésének alapjait. Az emberek közötti kapcsolatok rendkívüli jelentőségére utal, hogy Izraelben 200-250 ezer olyan ember él, akiknek gyökerei Magyarországra nyúlnak vissza. Velük szoros kapcsolatokat ápol a Magyarországon élő zsidó közösség. Izrael tehát Magyarország számára nem egyszerűen egy újabb állam, amellyel diplomáciai kapcsolatokat létesítenek; a kapcsolatok szálai ennél sokkal mélyebb kötődést rejtenek. A nagykövetek bemutatkozását követő hozzászólások során Nagy Gyula püspök (országos lista) arra hívta fel a jelölt figyelmét, hogy Izraelhez, a Szentföldhöz az egyházak, az egyházi világszervezetek is különleges kapcsolatokkal kötődnek. Erre a megkülönböztetett figyelmre az új nagykövetnek is tekintettel kell lennie. Schőner Alfréd főrabbi (országos lista) azt hangoztatta: ma már világosan látszik, hogy hiba volt a diplomáciai kapcsolatok két évtizeddel ezelőtti megszakítása. A tömegkommunikáció több mint 20 éven át hamis információkat közölt az izraeli állapotokról, így a magyar közvéleményben rendkívül torz kép alakult ki a közel-keleti országról. Érdeklődött a leendő nagykövettől, miként segíti majd egy objektívabb kép kialakítását. Görög János elmondta, hogy a tömegkommunikációs médiák máris jelentős lépéseket tettek tevékenységük megújítása érdekében. A Magyar Távirati Iroda, a Rádió és a TV is különféle együttműködési megállapodásokat kötött izraeli partnereivel. Az egymásról kialakult hamis sztereotípiák leküzdése érdekében e szisztematikus kapcsolatépítést kell továbbra is folytatni. Király Zoltán Csongrád megyei képviselő kisebb vitát robbantott ki azzal a megjegyzésével, hogy bár a jelöltek személye ellen nincs kifogása, véleménye szerint ideje lenne más pártokból, illetve párton kívüliekből is kádereket bevonni a külképviseleti munkába. Meggyőződése szerint egyébként is minden magyar közintézményre ráférne némi ,,vérfrissítés,,. (folyt.köv.) 1989. november 16., csütörtök 16:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (4. rész)
Az elmúlt évtizedek kontraszelekciója nyomán ugyanis számos oda nem való ember is bekerült ezekbe az intézményekbe. Az elmúlt 40 év után elengedhetetlen tízezres nagyságrendű személycsere a közintézményekben. Kovács László jogosnak ítélte Király Zoltán kritikai észrevételét, azzal a kiegészítéssel, hogy ez az egész államapparátus problémája. Való igaz, hogy a négy évtizedes gyakorlat megváltoztatása, az alkotmányos rendszerváltás nyomán indokolt a nagyobb mértékű személycsere, fontos azonban, hogy ezt ne az indulatok vezéreljék, hanem szakmai ismérvek alapján a józan ész irányítsa. Nem lenne jó, ha a kontraszelekció elleni harc örve alatt egy újabb kontraszelekciós folyamat indulna meg. A külügyi bizottság tájékoztatót hallgatott meg a Budapest-Bécs Világkiállítás helyzetéről, majd a jövő évi gazdálkodás főbb elemeivel ismerkedett meg, az illetékes tárcák előterjesztése alapján. (MTI) 1989. november 16., csütörtök 16:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »