|
|
 |
|
 |
Jalta vége és Magyarország
|
--------------------------
München, 1989. november 10. (SZER, Magyar híradó) - Sztálin a
jaltai megállapodások megszegésével hajtotta igába Kelet-Európa
népeit. Ez az uralmi rend volt eddig a sztálinizmus egyik
legszégyenteljesebb élő emlékműve. Most ezt is - mint 1956-ban a
budapesti Sztálin-szobrot ledönti a népek szabadságvágya. Vadász
János fűz néhány megjegyzést ahhoz, hogy milyen szerepet játszottak
a magyar reformok a berlini fal ledőlésében.
- Eljön az idő - talán nincs is olyan messze -, amikor már meg
lehet írni a jaltai világrend felbomlásának, a szabadságra és
önrendelkezésre épülő új európai rend kialakulásának történetét.
Egyetlen tárgyilagos krónikás sem hagyhatja majd figyelmen kívül
Magyarország fontos szerepét ebben a történelmi fordulatban. Meg
kell írniuk, hogy a kommunista hatalom bukása Kelet-Európában a
magyaroknál és a lengyeleknél kezdődött, és amikor a
kelet-németországi földindulás elemzéséhez érnek, rá kell mutatniuk,
hogy ehhez az első lökés Magyarországról indult ki. Mert mihelyt
1989 szeptemberében a magyar kormány megnyitotta a maga vasfüggönyét
a keletnémet polgárok előtt, feltartóztathatatlanul megindult az a
lavina, amely - írják majd a történészek - nem sokkal később a
berlini falat is maga alá temette, a két német államot elválasztó
vasfüggönyt is tarthatatlanná tette. De most még a jelen folyamatos
krónikájánál tartunk.
Pillanatnyilag az érdekel bennünket, hogyan befolyásolja
Magyarország sorsát, lehetőségeit az a falrengető fordulat - a
fellengzős jelző ezúttal szó szerint értendő -, amely a kettéoszott
Európa arkhimédészi pontján, Kelet-Németországban megy végbe, amihez
közvetve mi magyarok is hozzájárultunk. E fordulat láttán senki sem
kételkedhet többé abban, hogy a demokratikus átalakulás a kommunista
hatalom felbomlása nem valamiféle sajátos magyar vagy lengyel
tünemény, hanem egyetemes érvénnyel lép fel Európa egész térségében,
amelyet eddig amolyan sorsmegjelölésként Kelet-Európának neveztünk.
(folyt.)
1989. november 10., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|