|
|
|
|
Nyugati támogatás Magyarországnak
|
--------------------------------- Washington, 1989. november 7. (Amerika Hangja, Világhíradó, Simányi Tibor) - Már többször rámutattunk arra, hogy a Nyugat nemcsak a legnagyobb figyelemmel kíséri a magyar- és lengyelországi eseményeket, hanem hajlandó kézzel fogható segítséget is nyújtani a szükségszerűen előálló átmeneti nehézségek leküzdésére - lásd az osztrák példát. Egyébként ugyanezt a magatartást figyelhetjük meg a Szovjetunióval szemben is. Az is természetes, hogy mindez nem felebaráti szeretetből történik. A Nyugatnak kézzelfogható érdeke a kelet-európai gazdaságok minél zökkenőmentesebb átállítása a piacgazdálkodásra. Érdeke nem is csupán azért, hogy kereskedelmét fokozhassa és kiterjeszthesse eddig fel nem tárt piacokra, hanem az az elemi érdek is vezeti a Nyugatot, hogy fenntartsa a békét Európa keleti felében, mert végül is jól termelni és jól kereskedni, tehát jól élni békében lehet a legjobban. Ezt a közhelyszerű igazságot támasztják alá nyugati államok azzal, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a reformországoknak. Nemcsak úgy, hogy alacsony vámtarifákat engedélyeznek az onnan érkező áruk számára, s nemcsak úgy, hogy a reformországok importját nyugatról ugyancsak alacsony vámtarifákkal segítik elő, hanem úgy is, hogy nagyarányú és olcsó hiteleket nyújtanak. Már régebben jelentettük, hogy az Európai Beruházási Bank Magyarországnak és Lengyelországnak összesen 3 milliárd ECU - az európai elszámolási pénzegység - értékben hitelgaranciát adott. (folyt.)
1989. november 7., kedd
|
Vissza »
|
|
- Nyugati támogatás - 1. folyt.
|
Nemrégiben Belgium külügyminisztere Budapesten bejelentette, hogy országa 1990. január 1-jével felfüggeszti magyar termékek mennyiségi megszorítását, ami azt jelenti, hogy Magyarország annyit exportálhat Belgiumba, amennyit az ottani piac felvesz. Azonkívül Brüsszel 390 millió belga frankot bocsát Magyarország rendelkezésére. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap novemberben küldöttséget indítanak Budapestre, s jóllehet Magyarország fizetési mérlegének devizadeficitje közel egy milliárd dollárt tesz ki, a kormány mégis reméli, hogy a már megszavazott hiteleket folyósítani is fogják. Dánia Magyarország és Lengyelország számára 300 millió dán korona értékben nyújt segítséget, s ezenkívül 50 millió koronát olyan vegyesvállalatok finanszírozására fordítanak, amelyek a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar keretében működnek. A nemzetközi szervektől független - hogy úgy mondjuk - egyéni segítségnyújtás élén az NSZK halad. Október elején két gazdag szövetségi tartomány, Baden-Württemberg és Bajorország miniszterelnökei Budapesten jártak és 500 millió nyugatnémet márka értékű hitel nyújtását jelentették be. A hitelek felére kormánygaranciát adtak. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár ugyanennyi összeget helyezett kilátásba Németh Miklós miniszterelnökhöz intézett levelében. (folyt.)
1989. november 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nyugati segítség - 2. folyt.
|
Utóljára hagytuk a felsorolásban Ausztriát, mert az osztrák segítséget már többször tárgyaltuk, azonban Josef Riegler osztrák alkancellár október végi magyarországi látogatását a nyugati segítség szellemében kell tekinteni, még akkor is, ha megbeszéléseinek egyik tárgyát a nagymarosi vizi erőmű leállítása következtében kárt szenvedett osztrák vállalatok kártalanítása képezte. +++
1989. november 7., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|