|
|
 |
|
 |
Kezdeményezés az 1780-as címer visszaállítására Pécsett
|
1989. május 22., hétfő - A pécsi címerbizottság az 1780-ban kiadott barokk címer visszaállítását ajánlotta a tanácsnak. A szakértők szerint ugyanis ez a város egyetlen olyan címere, amely jogfolytonosságot és történelmi folyamatosságot is képvisel. Mária Terézia és II. József együttesen adományozta abból az alkalomból, hogy az addig püspöki fennhatóság alatt álló Pécs szabad királyi város lett, s növekedett az önállósága.
Az utóbbi időben több alkalommal, több fórumon szóvá tették a
pécsi polgárok a városi címer és zászló ügyét. A jelenlegi címerrel
ugyanis elégedetlen a közvélemény. Nem őriz hagyományokat, nem felel
meg a heraldikai szabályoknak, az ábrázolt kalapács és könyv
semmitmondó, sematikus. Ráadásul a tervezője Pécs kétezer éves
történelmének legszerencsétlenebb korszakára, a török hódoltságra
utaló félholdas dzsámikupolát tette meg a címer főmotívumává.
A címerbizottság számításba vett más lehetőségeket, így például
régi pécsi pecsétek ábrázolásait és a pécsi püspökök címerképeit is.
Ám ezek egyike sem állja a versenyt a barokk címerrel. Az első
magyar egyetem régészeti ásatása során előkerült egy szép
Anjou-liliomos címer. Ezt pedig azért nem ajánlja a bizottság, mert
ha bebizonyosodik, hogy valóban az 1367-ben alapított egyetem
címere, akkor annak használatára a Janus Pannonius Tudományegyetem
formálhat jogot.
A címerbizottság által visszaállításra javasolt barokk címert
ötágú korona díszíti, középen a Mecseket szimbolizáló hegycsúcs és a
város stilizált képe látható, két oldalán a hűség és a szorgalom
allegorikus alakjai állnak. A bizottság javaslatot tett a város
zászlajára is. A jelenlegi halványkék színű zászlónak - a mostani
címerhez hasonlóan - nincsen hagyománya, helyette a régi kék-sárga
színű zászló használatát ajánlják a szakértők. (MTI)
1989. május 21., vasárnap 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|