|
|
|
|
A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (1. rész) (OS)
|
1989. november 12., vasárnap - Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság alkotmánybíráinak megválasztásával kapcsolatban olyan ,,jogértelmezés,, lehetősége merült fel, amely - nézetünk szerint személyi megfontolásból - valójában nem más, mint a törvény megsértése. Az 1989. évi XXXII. tv. 5. paragrafus (2) szerint az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához állam- és jogtudományi végzettség szükséges. Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfontosabb intézményes biztosítéka, s mint ilyen, a jogállamiság egyik szimbóluma is. Az Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a Magyar Köztársaság méltósága elválaszthatatlanok. A tövény egésze és számos részrendelkezése kifejezésre juttatja az Alkotmánybíróság és bírái ilyenként is különleges helyzetét; így az Alkotmánybíróság székhelyének Esztergomba helyezésével, az alkotmánybírák függetlensége és pártatlansága garanciáival, továbbá a személyükkel szemben támasztott magas követelményekkel. A törvény indoklásából az következik, hogy a megkívánt szakmai feltételek csak úgy értelmezhetők, hogy a törvényi feltételek garanciális jellege érvényesüljön. A szigorú követelmények felpuhítása, a normatív feltételeknek a szabad mérlegeléssel való felváltása - azaz a kiterjesztő értelmezés - ellentétesek a törvény céljával és szellemével. Az Alkotmánybíróság tagjává válás szakmai feltételeinek meghatározásakor a törvény más-más feltételeket állít az elméleti és a gyakorlatban dolgozó jogászok számára; ezek logikája azonban ugyanaz. Eszerint a ,,kiemelkedő tudású elméleti jogászok,, közül csakis azok választhatók alkotmánybírává, akik egyetemi tanárok, illetőleg nagydoktori tudományos fokozattal rendelkeznek. A kimelkedő tudás tehát csakis annyiban mérlegelhető, hogy a jelölőbizottság, illetve az Országgyűlés egy, az előírt titulussal bíró jelöltnél is kétségbevonhatja a kiemelkedő tudást. Fordítva azonban nem; így a törvény nem engedi, hogy egy bármennyire is kiemelkedő tudású elméleti jogász alkotmánybíró lehessen, ha nem rendelkezik az előírt tudományos címmel, illetve ranggal. (folyt.köv.)
1989. november 12., vasárnap 12:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 335-885 Márton Józsefné: Nézem a kettes műsort és az valami rettenetes, hogy mit adnak elő ott és milyen szöveggel, hát nem elég mélyre süllyedt az ország? És akkor még a nagy nyilvánosság előtt ilyen kifejezéseket használnak, hát teljesen fel vagyok háborodva. Teljesen ledegradálják az országot.
- A mai Hárman egy témáról már megint mellébeszélnek, hogy az állam a vagyont nem kezelte jól. Már ki kell mondani végre, hogy az állam az MSZMP volt. Ezt a vagyont nemhogy nem kezelte jól, hanem nagyon ügyes jogászok által úgy eldugta, ahogy csak lehetett. Ez egyetlen módon lehet tisztességesen: mindent vissza a kormánynak, és amikor minden vissza van adva, akkor felértékelni és akkor lehet csinálni vele valamit. Itt csak hamukálni lehet és mindenki fél. Anyagilag, erkölcsileg, puskáktól és minden. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|