|
|
|
|
Értelmiségek találkozója Franciaországban
|
----------------------------------------- München, 1989. november 3. (SZER, Világhíradó) - A kastélyokkal szegélyezett francia folyó, a Loire mentén fekvő Blois városkában mintegy 100 szellemi alkotó tegnap óta kelet-nyugati kulturális szimpóziumot tart. A részleteket párizsi munkatársunk, Albert Pál mondja el: - Az egyesült Európa kulturális miniszterei november 2-3-ikán kétnapos informális megbeszélésre jöttek össze a Loire völgyi Blois híres reneszánsz kastélyában, ahol a házigazda - francia társuk - Jacques Ploange volt, egyszersmind a városnak polgármestere is. A szimpoziumnak kettős, és egymással néha kicsit ütköző témáját a vendéglátó kérdés formájában tette fel: Hogyan egyeztetné az emberek, a gondolatok és az egyéb javak szabad közlekedését és biztosítását - egyidjűleg a szerzői, művészi jogoknak, megőrzését a nemzeti kulturális kincseknek? Magyar fülnek - honi viták formulájával - talán úgy is, hogy a szellem szabadságával mégse legyen a kultúra kizárólagos árucikk. A műkincsek, a nemzeti kincsek védelmét illetően Jacques Ploange célzott a régebbi Római Szerződés 36. pontjára, mely ebben a kérdésben engedélyezi az egyes tagországoknak a sajátos kivételező törvénykezést. Társminisztere - a találkozón a franciák felvezetője -, Catrin Pasca pedig Albert Camus-ra hivatkozva - "a sajtó a nemzet lelkiismerete" - ünnepélyes nyilatkozatban jelentette ki, hogy az írott sajtó nem olyan árucikk, mint a többi: a jövendő európai piacon külön jogokkal kell hogy rendelkezzék. A sajtó nélkülözhetetlen lendítőkereke a jól működő demokráciának, pluralizmusa és függetlensége az állampolgárok kifejezési szabadságának is hordozója, különbözőségének lehetősége pedig záloga azoknak a külön kulturális identitásoknak, melyek Európa változatosságát és gazdagságát adják. (folyt.)
1989. november 3., péntek
|
Vissza »
|
|
- Értelmiségek találkozója Bloisban - 1. folyt.
|
Európa honnan, meddig? Európa kulturális földrész címmel - elvégre a nyugati miniszterek megbeszélését afféle páneurópai szimpózium követte, mely a majdnem 100 meghívott között kelet-európai kulturális miniszterek és tisztségviselők, írók, művészek, egyéb szellemi emberek is részt vettek a szovjet Alekszander Zinovjevtől a román Paul Goma-ig, a francia rendező Antoine Viteztől az olasz rendezőnagyság Giorgio Strehlerig, a német filmes Volker Schlöndorftól a lengyel filmes Roman Polanskiig, és - ha nem tévednék - a magyar Kis Jánostól Csordás Gáborig és a Babarczy Lászlóig. Európa honnan? Európa meddig? Az Atlanti-óceántól az Urálig? Egységben? Különbségben? Szinességgel? Megadott, általános témának ilyen kérdéseire kerestek választ többen. A lengyel Adam Michnik jelképes tényt is látott az alkalomban; hogy ők itt - lengyelek a nyugatiak jelenlétében - fejezhetik ki erkölcsi és szellemi felszabadulásukat. Avagy a magyar Beke László, aki viszont óvott attól a naiv elképzeléstől, mely az egyszerű harmonizálásban akarja megjelölni az európaiság fogalmát a kultúrában. Mások mintha már eleve úgy jöttek volna, hogy - készen a külföldön először bemutatkozó új lengyel kulturális miniszterasszony, Izabela Cywinska patetikus felszólítására: "Segítsetek nékünk, segítsetek nékünk kikecmeregni a szörnyű kátyuból és higgyétek el végre, hogy mi teljes joggal tartozunk Európához; éppen annak értékeit mi is gyarapítottuk." És azok akik ezt hallgatták-várták: már előre, konkrét javaslatokkal, tervekkel is álltak. Fejtő Ferenc például egy fordítást és könyvkiadást támogató alapot szorgalmazott; a volt moszkvai olasz követ és történész, Sergio Romano - hasonlót a szovjet értelmiség utazásainak segítésére; a francia közíró Bernard-Andrey Lewy egy európai akadémia felállításáról beszélt; a szovjet Andrej Jerovlev pedig azt kérte a nyugati értelmiségtől: egy nemzetközi alapítvány hozzon végre létre Moszkvában egy nevéhez méltó modern művészeti múzeumot. +++
1989. november 3., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 335-885 Márton Józsefné: Nézem a kettes műsort és az valami rettenetes, hogy mit adnak elő ott és milyen szöveggel, hát nem elég mélyre süllyedt az ország? És akkor még a nagy nyilvánosság előtt ilyen kifejezéseket használnak, hát teljesen fel vagyok háborodva. Teljesen ledegradálják az országot.
- A mai Hárman egy témáról már megint mellébeszélnek, hogy az állam a vagyont nem kezelte jól. Már ki kell mondani végre, hogy az állam az MSZMP volt. Ezt a vagyont nemhogy nem kezelte jól, hanem nagyon ügyes jogászok által úgy eldugta, ahogy csak lehetett. Ez egyetlen módon lehet tisztességesen: mindent vissza a kormánynak, és amikor minden vissza van adva, akkor felértékelni és akkor lehet csinálni vele valamit. Itt csak hamukálni lehet és mindenki fél. Anyagilag, erkölcsileg, puskáktól és minden. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|