Rendszerváltás és az MTI

	Európai környezetvédelmi - kudarc (1. rész)
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti: Szófia, 1989. november 3. péntek (MTI-tud) - Románia meghiúsította záródokumentum elfogadását az európai környezetvédelmi találkozón, amely pénteken befejezi munkáját Szófiában. Az osztrák, a finn, a svájci és a svéd delegáció által benyújtott tervezetet 34 résztvevő ország fenntartás nélkül támogatta, egyedül a román küldöttség nem volt hajlandó egyetérteni azzal, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő országok ,,tartsák tiszteletben a környezetvédelem problémáival foglalkozó egyes személyek, csoportok és szervezetek azon jogát, hogy szabadon véleményt nyilvánítsanak, gyűléseket tartsanak, hozzájussanak az ilyen problémákkal kapcsolatos információkhoz, együttműködésre lépjenek más szervezetekkel,,, stb. E helyett olyan szöveget javasolt, amelyben csak az állampolgároknak a környezet védelmére való neveléséről és az ilyen rendelkezések betartásáról lenne szó. Ráadásul a román delegátus - bár finom formában - megpróbálta a többi 34 országot okolni a záródokumentum elmaradásáért. Egymás után szólaltak fel a különböző küldöttségek képviselői, akik közül a svájci egyenesen nyugtalanítónak nevezte, hogy még mindig van egy ország, amely nem képes elfogadni a környezeti gondok nyilvánosságának elvét nemzetközi és nemzeti szinten. Valamennyi felszólaló mély sajnálkozásának adott hangot és arról biztosította a találkozót, hogy a maga részéről - hazai és nemzetközi környezetvédelmi tevékenységében - a záródokumentumnak előterjesztett okmány ajánlásai szerint jár el, jóllehet a dokumentum nem kapta meg ezt a rangot. (folyt. köv.) 1989. november 3., péntek 15:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európai környezetvédelmi - kudarc (2. rész)
Dr. Zákonyi János, a magyar delegáció vezetője méltatta a három legfontosabb szakmai témában - az ipari katasztrófák határokon túlterjedő hatásai, a határokon átfolyó vizek és nemzetközi tavak, valamint a potenciális veszélyt jelentő vegyi anyagok ügye - elért megegyezés jelentőségét, majd visszatért a záródokumentum tervezetének a román delegáció által megvétózott kérdésére. Csak emlékeztetett a független környezetvédő - és egyéb - szervezetek szabad működésével kapcsolatos, ismert magyar álláspontra, s közölte, hogy a magyar küldöttség társszerzőként csatlakozik a négy ország javaslatához. A magyar felszólalást dr. Borsos Béla, a magyar delegáció ellenzéki tagja folytatta, aki arról beszélt, hogy a független szervezeteknek növekvő szerepet kell játszaniuk a környezetvédő tevékenységben. Ő közölte a találkozó résztvevőivel, hogy a parlament végleg leállította a bős-nagymarosi építkezés magyar részét. Ez a döntés olyan kezdet - mondotta -, amely reményt ad természeti örökségünk, a jó emberi környezet megvédésere. Péntek délután, a három hete tartó találkozó zárónapján olyasmi történt Szófiában, amire még nem volt példa az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében lezajlott különféle konferenciákon: a konszenzust Románia megakadályozta ugyan, ám a többi 34 ország egyetértése látványosabb volt minden eddiginél. A delegációk sorra közölték, hogy országuk társszerzőként csatlakozik az osztrák-finn-svájci-svéd javaslathoz. Nemcsak a házigazda Bulgária tette ezt - amelyet természetesen nagyon közelről érint, hogy a fővárosában megtartott tanácskozás záródokumentum nélkül ér véget -, s nem is csak a Szovjetunió vagy Lengyelország, hanem Csehszlovákia és az NDK is. Románia ,,magányossága,, mind a szocialista országok között, mind a Balkánon ilyen markánsan még nem demonstrálódott. Ezt csak még inkább kiemelte a román küldöttek többszöri felszólalása, amelyben megfogalmazódott, hogy a dokumentum összes többi pontjával ők is egyetértenek. A környezetvédelmi Európa-találkozó talán többet foglalkozott politikai kérdésekkel, mint normális körülmények között tette volna, ezért azonban nem a 34 ország a felelős. Az amerikai delegátus, aki külön kitért az osztrák társszerzőséggel megtámogatott magyar javaslatok jelentőségére, a román magatartást tűrhetetlennek, elfogadhatatlannak nevezte. Bukarest ,,bizonyítványát,, senki nem próbálta védeni, vagy magyarázni. +++ 1989. november 3., péntek 17:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kohl - Mitterrand (2.rész)
Ha Mitterrand szerint olyan helyzet állna elő, hogy a németség egy államban kívánna élni, akkor kívánságával senkinek nem lenne joga szembeszállni. Mindez érintené a többi európai országot is, ám az a lényeg, amit maguk a németek akarnak és amit képesek megvalósítani. Ilyen esetben Franciaország politikáját az adott helyzethez igazítaná, a maga és a földrész érdekeinek megfelelően - mutatott rá. Egyébiránt célzott arra is, hogy még Honecker idejéből előjegyzésben van nála egy NDK-beli látogatás, amelyre a vezetésváltástól függetlenül nem túl sokára kívánna sort keríteni. Ennek most nincs semmi akadálya sem. Arra a kérdésre, hogy miként tudná ez alkalommal előmozdítani ott a szabad választások megtartását, az elnök azzal a megállapítással válaszolt: útjai során általában sehol sem titkolja, hogy szívügye a demokrácia, a békés, demokratikus fejlődés. És szokása találkozni nemcsak kormánytényezőkkel, hanem az övékétől eltérő gondolati iskolák híveivel, az ellenzék képviselőivel is. Az önrendelkezés kérdéskörét is kérdés kapcsán érintette oly módon, hogy a jelenlegi eseményeket tekintve igencsak csodálkozna, ha ezzel nem lenne tennivaló. Talán nem olyan gyorsan, mint ezt az azonnali újraegyesítés hívei gondolják, de minden felelős politikának számon kell tartania ezt a kérdést is. Francois Mitterrand a határok problémaköréről szólva megállapította, hogy a határoknak tartós jogformát, szilárdságot kell adni, s nincs ok például arra, hogy az Odera-Neisse határról újra beszéljenek. Kijelentését francia körökben jelentősnek minősítették. Kohl csodálatáról biztosította az NDK-beli tüntetőket szenvedélyességükért, szilárd benső meggyőződésükért, nem utolsósorban azonban szilárd fegyelmezettségükért, amellyel kiállnak önálló jogaikért. Kifejezte a további változásokba vetett reményét, egyúttal ismét elhatárolta magát mindenfajta külső gyámkodástól. Hans Klein nyugatnémet és Hubert Vedrine francia szóvivő korábban jelezte: a felek egyetértettek abban is, hogy a kelet-európai reformfolyamat támogatását a közös érdekeltségre és a hatékonyságra való tekintettel nemcsak a két ország között, hanem az Európai Közösség keretében is össze kell hangolni. Azonosság volt tapasztalható a Varsói Szerződés országai belső helyzetének megítélésében is. A német kérdést európai összefüggésben szemlélték. Kohl ismertette az NDK-menekültek NSZK-ba való beáramlásának problémáját és lengyelországi hivatalos látogatásának előkészületeit.+++ 1989. november 3., péntek 18:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »