|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia (1. rész)
|
1989. november 3., péntek - Budapesten, a Béke Szállóban pénteken délután megkezdődött az Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia második ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson, amelynek házigazdája a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a szakszervezet és a politika viszonyáról cserélik ki nézeteiket a résztvevők. A tanácskozáson öt nemzetközi szervezet - a Munka Világszövetsége, a Közalkalmazottak és Rokonszakmák Dolgozói Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége, a Kereszténydemokrata Munkavállalók Európai Uniója, a Középeurópai Demokrata Klub, az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága -, valamint osztrák, holland, jugoszláv, lengyel, luxemburgi, magyar, nyugatnémet, román és csehszlovák független szakszervezetek képviseltetik magukat.
A tanácskozást Forgács Pál, az FSZDL vezetőségi tagja, az
ülésszak elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés a
magyar független szakszervezetek számára, hogy házigazdái lehetnek a
rendezvénynek. A továbbiakban szólt arról, hogy a szakszervezet és a
politika viszony örökzöld téma, hiszen a szakszervezetek mindíg
állást foglaltak a politikával, illetőleg a pártokkal kapcsolatban.
Kiemelte, a szakszervezetek csak akkor tudják betölteni hivatásukat,
ha a hatalom elismeri a szakszervezeti szabadságjogokat. E jogok
minél teljesebb érvényesülése a társadalmi fejlődést és
igazságosságot szolgálja. A szakszervezeti szabadság és pluralizmus
nélkülözhetetlen feltétele minden demokráciának. Ebből kiindulva a
magyar független szakszervezetek a parlamenti demokrácia hívei és
visszautasítanak minden totalitárius törekvést, az emberi jogok
bármiféle csorbítását. Végezetül rámutatott: a mostani tanácsozás
szeretne hozzájárulni egy olyan Európa létrejöttéhez, amelyben az
államokat nem választják el sem falak, sem szögesdrótok, amelyben
nem lesznek egymással szembenálló katonai tömbök, s amelyben
érvényesül a társadalmi szolidaritás és minden munkavállaló érdekeit
védik. (folyt.köv.)
1989. november 3., péntek 17:33
|
Vissza »
|
|
Megkezdődött az Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia (2. rész)
|
A tanácskozás résztvevőit a Magyar Köztársaság kormánya nevében
Horn Gyula külügyminiszter köszöntötte. Beszédében vázolta a
hazánkban zajló nagy jelentőségű politikai változásokat, amelyek
részese, s egyik alakítója - mint mondta - az új magyar
szakszervezeti mozgalom. A magyarországi változások céljaként
említette felzárkózásunkat Európa fejlettebb régiójához, a
gazdaságilag fejlett, demokratikus Európa többi országához.
A magyar kormány határozott szándéka egy olyan orientációváltás
megvalósítása, amellyel hazánk helyreállítja azokat a tradíciókat,
amelyek 1948-49-et követően megszakadtak. Aláhúzta: nem akarjuk
viszont elkövetni az akkori idők hibáit. Hazánk békében és normális
viszonyban kíván élni Kelet-Európa országaival, de olyan
kapcsolatokat akarunk, amelyekben maradéktalanul érvényesülnek az új
helyzetből adódó előnyök, a kölcsönös tisztelet és a bizalom.
Kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez az orientációváltás csak úgy
mehet végbe, ha hazánk ténylegesen közép-európai országgá válik,
szakít a kelet-európaiság retrográd elemeivel, de nem szakítja meg
viszonyát a kelet-európai országokkal. A közép-európaiság elérése
ugyanis az az út, amely az európaisághoz vezet.
A külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy az
európaiság szorosan összefog a szociális gondolattal, ami pedig
elválaszthatatlan a szakszervezeti mozgalmak tevékenységétől,
küzdelmétől. A kormány ezért üdvözli azt, hogy a magyar
szakszervezetek, a régiek és az újak egyaránt utat keresnek a nagy
hagyományú európai társaikhoz. A tanácskozás résztvevőinek
jelenlétét erre a szándékra adott válaszként értékelte.
(folyt.köv.)
1989. november 3., péntek 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Európai Szakszrevezeti Együttműködési Konferencia (3. rész)
|
Horn Gyula véleménye szerint az átalakulás utáni Magyarország
szabad és demokratikus lesz, olyan társadalom alakul ki, amelyben
egyaránt érvényesülnek a polgári demokrácia és a demokratikus
szocializmus értékei, amelyeket Európa népei a századok során
együttes erőfeszítéssel teremtettek meg. Olyan társadalmat akarunk -
folytatta -, amelynek középpontjában a közösségben élő egyén áll,
aki biztos lehet abban, hogy emberi, politikai és gazdasági jogainak
érvényesítésében övé lesz a vezető szerep. Olyan országot akarunk,
amelyben teljes mértékben biztosított a politikai és a gazdasági
vállalkozás szabadsága - mondta a miniszter.
A hazánkban tapasztalható politikai változásokkal összefüggésben
rámutatott, hogy lépéshátrányba kerültünk a súlyos gazdasági
feladatok tekintetében, s jelentős különbség mutatkozik a politikai
és a gazdasági átalakulás ritmusa között. Az egyéni szabadságjogok
tiszteletben tartása és a demokrácia a gazdaság gyökeres reformja
során is követendő. Ezért a kormányzat elismeri az egyén gazdasági
vállalkozáshoz való jogát, és támogatja minden lehetséges eszközzel
a magángazdaságot, a magánkezdeményezést. A kormányzat számára
óriási feladatot jelent, hogy kivezesse a gazdaságot a krízisből.
A külügyminiszter fontos eredményként értékelte, hogy a magyar
szakszervezetek, kitörve a régi politikai intézményrendszerben rájuk
kényszerített egyoldalú kiszolgáló jellegű működésből, mára
határozott, önálló politizálással vesznek részt a reformokat
megvalósító közéletben. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a
mozgalomban fokozatosan tükröződik a társadalom érdektagoltsága,
amely időnként ellentétekhez vezet a kormány és a különféle
szakszervezeti szövetségek között. (folyt. köv.)
1989. november 3., péntek 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti Együttműködési Konferencia (4. rész)
|
A kormány számára a mai nehéz helyzetben különösen fontos a
társadalmi felelősséget vállaló, a tagság akaratát képviselő, s
magyar szakszervezetek jelentős baloldali értékeit magáénak valló és
egyben korszerűen gondolkodó és működő szakszervezeti mozgalom. Az
előzetes elképzelések ütköztetésében, a programok társadalmi
ellenőrzésében a szakszervezetek sajátos érv- és eszközrendszere
pótolhatatlan forrás és ösztönző erő. Kormányunk kívánatosnak és
hasznosnak tartja, hogy a magyar szakszervezetek nemzetközi
kapcsolatai tovább bővüljenek, mert az együttműködésnek ez a formája
is segíthet abban, hogy hazánk mind több szállal kötődjön és
kapcsolódjon Európához. Ez azért is fontos, mert a magyarországi
változások nem különíthetők el az európai folyamatoktól, különösen
most nem, amikor Európa is maga korszakváltásra készül - mondotta
végezetül Horn Gyula.
A jelenlévőket üdövölte Flor Bleux, a Munka Világszövetségének
képviselője is, aki hangsúlyozta, hogy e szervezet részvétele a
budapesti tanácskozáson nem csupán protokolláris jellegű. A
tanácskozás témájával összefüggésben hangot adott annak a
véleményének, hogy a szakszervezeti mozgalmak és a politikai
ideológiák nem különíthetők el élesen egymástól, hiszen a
szakszervezeteknek általában politikai vonatkozásai is vannak.
Szerinte minél kevésbé diktatórikus egy ország rendszere, annál
inkább érzékelhető a szakszervezeti mozgalom politikai hatása. A
diktatúrákban ugyanis mindig az a cél, hogy elpusztítsák a szabad,
alulról szerveződő, hiteles szakszervezeti mozgalmakat, s ott a
munkásérdekvédelem is háttérbe szorul. Ezért is kell a
szakszervezeteknek a demokrácia helyreállításáért küzdeniük, s abban
élenjáró szerepet magukra vállalniuk, mert a szakszervezeteknek
tevékenységükhöz demokratikus viszonyokra van szükségük.
(folyt. köv.)
1989. november 3., péntek 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött az Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia (5. rész)
|
Az előadásokat követő vita központi kérdése az volt, hogy
létezhet-e pártok feletti szakszervezeti mozgalom. Mint több küldött
kifejtette, a szakszervezetek Közép- és Kelet-Európában is
igyekeznek visszatérni a tradíciókhoz. E térségben egyes országokban
a mozgalom demokratizálódása már megkezdődött, sőt, van, ahol
jelentős sikeereket is elértek, de másokat még mindig a párthoz való
kötődés jellemez. A pártok felettiségnek alapfeltétele a szabad,
demokratikus társadalmi viszonyok megteremtése. Azokban a
nyugat-európai országokban, ahol e feltételek adottak, éppúgy
megtalálhatók a pártoktól független, mint a pártokhoz orientálódó
szakszervezetek. Ez utóbbi jelentőségét az egyik osztrák küldött
abban jelölte meg, hogy így viszont a dolgozói érdekek képviselete a
parlamentben is biztosított.
A magyar felszólalók a vitában érintették azt is, hogy miben
várhatnak segítséget a velük szolidáris európai szakszervezetektől.
Egyebek közt megemlítették: a nyugati szakszervezetek jelentős
segítséget nyújtanának azzal, ha latba vetnék befolyásukat annak
érdekében, hogy államaik Magyarországnak csak meghatározott
feltételekkel folyósítsanak kölcsönöket, megakadályozva ezzel a
hitelek ésszerűtlen felhasználását, amire az elmúlt húsz esztendőben
rengeteg példa akadt. Ezenkívül szakmai segítséget is adhatnak
például a menedzserképzésben, a szakszervezeti tisztségviselők
felkészítésében, vagy a nyelvtanításban. A Pedagógusok Demokratikus
Szakszervezetének képviselője szerint kívánatos lenne a
szakszervezeti pluralizmus kiteljesítéséhez, hogy a törvények ne
csak deklarálják a szakszervezeti jogokat, hanem szankcionálják is
megsértésüket.
Karl Drochter, az osztrák szakszervezeti szövetség (ÖGB)
főtitkára azt fejtegette, hogy a korszerű piacgazdaságban
elképzelhetetlen a társadalmi szolidaritás érvényesítése erős
szakszervezetek nélkül. A magyarországi átmenetre utalva tanácsként
fogalmazta meg, hogy a magyar független szakszevezeteknek a
demokratizálódás és a piacgazdaság megteremtése során sem szabad
megengedniük még időlegesen sem a munkavállalók érdekeinek
kiárusítását. A továbbiakban konkrét segítségnyújtásról szólva
tapasztalataik átadását ígérte egyebek között munkajogi,
szociálpolitikai, valamint a kollektív szerződéssel összefüggő
kérdésekben. Végezetül szólt az ÖGB tervéről, miszerint
szakszervezeti akadémiát kívánnak létrehozni a Kelet- és
Közép-Európában újonnan szerveződő független szakszervezetek
aktivistái felkészítésének segítésére.
A konferencia szombaton folytatja munkáját. (MTI)
1989. november 3., péntek 19:45
|
Vissza »
|
|
Megkezdődött az Európai Szakszervezeti Együttmüködési Konferencia (5. rész)
|
Miután a tanácskozáson betegsége miatt nem lehetett jelen
Günther Engelmayer, az ESZE kezdeményezője és titkára, az első
ülésszak óta eltelt időszakról kollégája, Stefan Rainer olvasta fel
a beszámolót.
Az elmúlt hat hónapban Európában sok minden jobbra fordult -
hangsúlyozza a beszámoló. Az eredmények között említette a magyar
alkotmány demokratizálását, az osztrák-magyar határon lévő műszaki
zár lebontását, a demokraták győzelmét a lengyelországi
választásokon, az NDK-ban a párbeszéd megkezdését a demokratikus
csoportokkal, az új szlovén alkotmányt. Ugyancsak kedvezőnek
tartotta, hogy a Szovjetunió balti államaiban új demokratikus
öntudat alakult ki, illetőleg Bulgáriában is feltüntek a nyitás
készségének első jelei. A beszámoló szerint e pozitív folyamatokhoz
a szabad, független szakszervezetek is hozzájárultak. Ugyanakkor a
dokumentum figyelmeztet az elmúlt félév negatív fejleményeire is,
így az NDK-ból történt tömeges menekülésre, a csehszlovákiai
letartóztatásokra és politikai perekre, valamint az emberi jogok
helyzetének további romlására Romániában.
Az Európában megkezdődött átalakulás a szakszervezeteket is új
feladatok és problémák megoldása elé állítja. Azok a
szakszervezetek, amelyek Lenin nyomán transzmissziós szíjnak, a párt
meghosszabbított karjának tekintették magukat, kénytelen-kelletlen a
párt sorsában osztoznak. Nem csupán a szakszervezetek
marxista-leninista felfogásáról van szó, hanem érvényes ez minden
ideológia-vezérelte, illetőleg valamely párt erőterében működő
szakszervezetre - mutat rá a beszámoló.
A dokumentum hangsúlyozza: ha a szakszervezetek társadalmilag
sikeres változtatásokat akarnak előidézni és végrehajtani, képesnek
kell lenniük arra, hogy hatékonyan befolyásolják a politikát alakító
erőket. Az új Európában a szakszervezeti együttműködésnek is új
struktúrára van szüksége. Az Európai Szakszervezeti Együttműködési
konferencia olyan fórum lehet, amely a valódi szolidaritás
szellemében előmozdítja egymás kölcsönös megismerését, és
megszünteti a szakszervezetekre aggatott olyan hagyományos cimkéket,
mint a ,,nyugati,, és a ,,keleti,,, az ,,erős,, és a ,,gyenge,,, a
,,régi,, és az ,,új,,, a ,,hivatalos,, és az ,,alternatív,, -
szögezte le a beszámoló. (folyt.köv)
1989. november 3., péntek 20:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 335-885 Márton Józsefné: Nézem a kettes műsort és az valami rettenetes, hogy mit adnak elő ott és milyen szöveggel, hát nem elég mélyre süllyedt az ország? És akkor még a nagy nyilvánosság előtt ilyen kifejezéseket használnak, hát teljesen fel vagyok háborodva. Teljesen ledegradálják az országot.
- A mai Hárman egy témáról már megint mellébeszélnek, hogy az állam a vagyont nem kezelte jól. Már ki kell mondani végre, hogy az állam az MSZMP volt. Ezt a vagyont nemhogy nem kezelte jól, hanem nagyon ügyes jogászok által úgy eldugta, ahogy csak lehetett. Ez egyetlen módon lehet tisztességesen: mindent vissza a kormánynak, és amikor minden vissza van adva, akkor felértékelni és akkor lehet csinálni vele valamit. Itt csak hamukálni lehet és mindenki fél. Anyagilag, erkölcsileg, puskáktól és minden. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|