Rendszerváltás és az MTI

	Börtönállapotok - sajtótájékoztató (1. rész)
1989. szeptember 19., kedd - Az utóbbi két esztendőben számottevően csökkent a büntetésvégrehajtási intézetek ,,lakóinak,, száma, valamelyest enyhült a zsúfoltság a börtönökben. Jelenleg mintegy 17.800 személyt - közülük 13.683-an töltik jogerős szabadságvesztés büntetésüket - tartanak fogva az ország 31 intézetében. Egyebek között erről beszélt Kun László vezérőrnagy, a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka keddi sajtókonferenciáján. E tájékoztató is azt szolgálja - mondotta -, hogy a közvélemény reális képet alkothasson a mai börtönállapotokról, az eredményekről és problémákról, s az újságírók megismertethessék az olvasókkal a Budapesti Fegyház és Börtön új épületét. A vezérőrnagy felsorolt néhány adatot is; eszerint a két évvel ezelőttinéll jelenleg mintegy hétezerrel kevesebb elítéltet tartanak fogva, s csaknem ugyanennyi ,,üres hely,, van még. A csökkenést részben egyes jogszabályok - így a büntető eljárás - módosítása, részben a büntetéskiszabási gyakorlat változása eredményezte. Az intézetek azonban még mindig zsúfoltabbak a kelleténél. Ezért is építettek a X. kerületi Maglódi úton egy új börtönt, amely 1000-1200 személy elhelyezésére alkalmas. A 120 zárkában 8-8-an töltik büntetésüket. Kun László - és Borics Gyula igazságügyi államtitkár is - hangsúlyozta azonban, hogy a bv-intézetek többsége nem korszerű. Az új intézetben az elítéltek emberhez méltó körülmények között töltik büntetésüket. Sokan itt végzik el, illetőleg fejezik be az általános iskolát, könyvtár áll a rendelkezésükre, televíziót nézhetnek, sportolhatnak. Ez a lehetőség egyébként csaknem minden intézetben adott, kivéve, ahol az épület adottságai nem teszik lehetővé például kondicionáló terem kialakítását. Borics Gyula hozzátette: már formálódnak a büntetésvégrehajtás reformjával kapcsolatos elképzelések, összefüggésben a büntető jogszabályok módosulásával. Véleménye szerint ugyanis a büntető politika ma ,,börtöncentrikus,,, túl sok bűncselekményfajta elkövetőjét fenyegeti a törvény szabadságvesztéssel. Példaként Ausztriát említette, ahol ,,mindössze,, nyolcezren vannak börtönben. Az államtitkár felhívta a figyelmet: a bünözés ellen nem lehet csak a büntetés kiszabás szigorításával küzdeni. A vendéglátók ezután válaszoltak az újságírók kérdéseire. (folyt.köv.) 1989. szeptember 19., kedd 17:00
Vissza »

	Börtönállapotok - Sajtótájékoztató (2. rész)
Kozma Pál ezredes, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokának helyettese elmondta: az új épület, a kerítés, a biztonsági rendszer, a hozzá tartozó infrastruktura 253 millió forintba került, ebből 134 millió származik az állami költségvetésből, a többit a bv vállalatainál képződött nyereség fedezte. A büntetésvégrehajtás egyébként tavaly 2 milliárd 226 millió forint költségvetési támogatást kapott, s a szervezet 1 milliárd 133 milliót fizetett vissza az államnak. A büntetésvégrehajtás egésze tehát valamivel több mint 1 milliárd forintjába került a magyar államnak (ez az összeg körülbelül a bv 1500 ágyas kórházának fenntartására elegendő). Az elítéltek átlagkeresete körülbelül 2800 forint, de ehhez tudni kell, hogy többségük szakképzetlen, s ezért normájuk is alacsonyabb a polgári vállalatok dolgozóinál. A tervek szerint rövidesen 10-15 százalékkal felemelik bérüket. Az ellátás fejében havonta 1500 forintot vonnak le mindenkitől, a fennmaradó pénz egy részét az elítéltek elkölthetik a kantinban, illetve támogathatják családjukat. A büntetésvégrehajtás dolgozóinak fizetése megegyezik a más fegyveres testületek alkalmazottainak bérével, így a tisztek átlagkeresete bruttó 13-14 ezer forint. Részben ez okozza a munkaerő-hiányt; az utóbbi hónapokban számos fiatalember szerelt le - mondotta a gazdasági ügyekben illetékes parancsnokhelyettes. A munkakényszerről érdeklődő kérdésre az országos parancsnok elmondta: a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kifejezetten megengedi a szabadságvesztés alatti munkáltatást. Mint mondotta, ha egy elítélt nem hajlandó dolgozni, nem kényszerítik munkára. (Az kap fegyelmi büntetést, aki korábban vállalta a munkavégzést, és később megtagadta.) Meggyőződése szerint ha megszünne a munkáltatás, az elítéltek többsége önként jelentkezne munkára, egyrészt anyagi okokból, másrészt azért, hogy ne kelljen egész nap a zsúfolt zárkában ülnie tétlenül. Jelenleg egyébként nagyobb súlyú politikai bűncselekmény miatt senki nem tölti büntetését. Tizennégy olyan elítélt van, aki kisebb súlyú, államellenes cselekményt, kémkedést követett el, közöttük több olyan is, akit ,,közönséges,, bűncselekménye mellett izgatásért is elmarasztalt a bíróság. Arra a kérdésre, hogy a börtönben töltött évek beszámítanak-e a munkaviszonyba, az államtitkár - egyéni véleményét közölve - tömören így válaszolt: ezt képtelenségnek tartom, bár mindenképpen kell valami megoldást találni azoknak, akik hosszú idő után, idősebb korukban térnek vissza a civil életbe. Borics Gyula elmondta, egyelőre nincs napirenden a veszprémi börtön bezárása.(fk.) 1989. szeptember 19., kedd 17:04
Vissza »

	Börtönállapotok - Sajtótájékoztató (3. rész)
Az MTI munkatársának érdeklődősére az igazságügyi államtitkár leszögezte: jelenleg nincs AIDS-es a büntetésvégrehajtási intézetekben. Két olyan személy ,,vonul be,, rövidesen, akiknél kimutatták a fertőzést. Bár ők nem betegek, elkülönítetten ápolják őket a bv tököli kórházában. Egyébként minden új elítéltet alávetnek AIDS-szűrésnek, s az intézetekben évenként ismétlik a vizsgálatot. Borics Gyula - egy kérdés kapcsán - arról is beszélt, hogy az elítélteknek lehetőségük van vallásuk gyakorlására, egyházi rendezvényeket tarthatnak, egyházi személyek felkereshetik a büntetésüket töltőket. A büntetésvégrehajtás Állampusztán egyébként rövidesen visszaad egy kezelésében lévő templomot az egyháznak. Az államtitkár végezetül cáfolta azt az elítéltek között elterjedt hírt, hogy amnesztia várható. Mint mondotta: erről szó sincsen, s ezt közölték a fogvatartottakkal is. (MTI) 1989. szeptember 19., kedd 17:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »