|
|
 |
|
 |
Borsod megyei szakszervezeti aktívaértekezlet (1. rész)
|
1989. október 24., kedd - A közeljövőben egyre több frontális támadás érheti a szakszervezeteket, egyrészt ,,ellenszakszervezeti,, fellépések révén, másrészt a béralku-mechanizmus kialakulása, illetve gyakorlata során és miatt a vállalatvezetők, esetleg egy koalíciós kormány részéről is - hangoztatta a kedden, Miskolcon rendezett Borsod megyei szakszervezeti aktívaértekezlet mintegy száz résztvevője előtt Sándor László, a SZOT titkára. A tanácskozás részvevőinek többsége szakszervezeti bizalmi volt.
A támadások lehetőségének okai közé sorolta az előadó azt is,
hogy a szakszervezetek - több okból - rákényszerülnek arra, hogy a
klasszikus érdekképviseleti munka mellett a gazdasággal is
foglalkozzanak. A különféle politikai szervezetek, pártok programjai
ugyanis - esetenként bizonyos propagandisztikus elemek kényszeréből,
illetve hatására - nem mindig a munkavállaló érdekeinek
szempontjából készülnek, s ugyanakkor, mint az a politikai egyeztető
és más tárgyalásokon is tapasztalható, az új politikai erők gyakran
még téjékozatlanok az időszerű szociálpolitikai kérdésekben.
Az érdekérvényesítés néhány, a szakszervezetek által lehetséges
útjáról szólva Sándor László az első helyen említette azt, hogy a
szakszervezetek támogassák azokat a politikai pártokat, amelyek
programjukban is felvállalják munkavállalói érdekeket. Másrészt,
mondotta, mandátumokat kell szerezniük, például olyan módon, hogy
más társadalmi szervekkel összefogva közös képviselőt állítanak.
Végül: el kell érniük, hogy megszülessen egy olyan érdekegyeztetési
törvény, amely kimondja, hogy az érintett felek bármelyikének
kérésére tárgyalóasztalhoz kell ülni.
A felszólalásokból aggodalom csendült ki. Figyelmeztettek többek
között arra, hogy a Borsodban végbement nagyarányú munkaerőleépítés
után a tagság bizalmatlan, s már csak emiatt is nehéz lesz a
szakszervezeti erők újraegyesítése. Több aktíva követelte: harcolja
ki a SZOT, hogy a szakszervezeti tagdíjak továbbra is adómentesek
legyenek. Mások a szervezeten belüli tájékoztatás meggyorsítását és
megjavítását sürgették. Többen is foglalkoztak azzal, hogy
napjainkban helyenként munkástanácsot szerveznek. Sándor László
ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy azokban az üzemekben, ahol
sikerül erős szakszervezeti pozíciót teremteni, ott maga a
szakszervezet hozzon létre ilyen tanácsokat, de más, például üzemi
tanács néven. (folyt.köv.)
1989. október 24., kedd 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 335-885 Márton Józsefné: Nézem a kettes műsort és az valami rettenetes, hogy mit adnak elő ott és milyen szöveggel, hát nem elég mélyre süllyedt az ország? És akkor még a nagy nyilvánosság előtt ilyen kifejezéseket használnak, hát teljesen fel vagyok háborodva. Teljesen ledegradálják az országot.
- A mai Hárman egy témáról már megint mellébeszélnek, hogy az állam a vagyont nem kezelte jól. Már ki kell mondani végre, hogy az állam az MSZMP volt. Ezt a vagyont nemhogy nem kezelte jól, hanem nagyon ügyes jogászok által úgy eldugta, ahogy csak lehetett. Ez egyetlen módon lehet tisztességesen: mindent vissza a kormánynak, és amikor minden vissza van adva, akkor felértékelni és akkor lehet csinálni vele valamit. Itt csak hamukálni lehet és mindenki fél. Anyagilag, erkölcsileg, puskáktól és minden. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|