|
|
 |
|
 |
Magyarországi fejlemények
|
Magyarországon mától jelentős mértékben emelkedik több alapvető
fogyasztási cikk és szolgáltatás ára. Szikszai Béla, az Országos
Árhivatal elnöke közölte, hogy az áremelés következtében átlagosan
800 forinttal emelkednénk személyenként a havi kiadások.
Az élelmiszerárak átlagosan 16-17 százalékkal emelkednek. Többe
kerülnek mától a sütőipari és tejtermékek, illetve a húsfélék. A
gyógyszerek ára átlagosan 80 százalékkal emelkedik.
A Balaton partja közelében az éjszaka kisebb méretű földrengés
volt. A Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy Richter-féle skála
3,5-4 fokot regisztrált. Anyagi kár nem keletkezett, és pánik sem
tört ki a lakosság körében. Szakértők szerint lehetséges, hogy az
1985-ben történt földrengés egy úgynevezett utórengéséről volt szó.
1985. augusztus 15-én Nyugat-Magyarországon valamivel erősebb, 5
fokos földrengés volt. Emberéletben nem esett kár, több épület
azonban megrongálódott.
- A SZOT elnöksége pénteki ülésén jogosnak nevezte a dolgozók
széles körű felháborodását a jelentős áremelések hírére. A
szaktanács vezető testülete megígérte, hogy újabb tárgyalásokat
kezdeményez a kormánnyal, ha nem a tervezettnek megfelelően
alakulnak a reálbérek és a reáljövedelmek.
A Magyar Demokrata Fórum két baranyai szervezete nyílt levelet
intézett a megye országgyűlési képviselőihez. Ebben a magyar-román
tárgyalások eredménytelenségére visszatekintve országgyűlési
felszólalásra kérik a képviselőket, amely szorgalmazza, hogy
Magyarország az erdélyi kisebbség és az emberi jogok érdekében
hivatalos formában forduljon az Egyesült Nemzetekhez és a Varsói
Szerződés politikai tanácskozó testületéhez.
Magyarország kérje ezeket a nemzetközi testületeket, hogy tűzzék
napirendre a romániai kérdést.
Az erdélyi menekültügyeket egy önálló, szuverén, anyanemzeti
testület, a parlament mellett létrehozott külön bizottság, és ne a
külföldiek igazságrendészetével kapcsolatos apparátus kezelje -
jelentette ki Nagy László, az Erdélyi Szövetség alelnöke. Ezt az
teszi szükségszerűvé, hogy korábban tömegesen fordultak elő
visszaadások, amelyekért nem a Belügyminisztérium, hanem azok a
politikusok a felelősek, akik ez ellen a gyakorlat ellen a kellő
időben nem tettek megfelelő lépéseket - fejtette ki Nagy László a
budapesti rádió 168 óra című adásában.
Doina Corneia kolozsvári francia tanárnő eltűnésének körülményeiről
kérdezte a budapesti rádió egyik munkatársa az Amnesty
International brüsszeli szervezetét. Az ügyben annyi ismeretes,
hogy Corneiáról november óta, amikor a biztonsági rendőrségen
kihallgatásra kellett jelentkeznie, semmi hír nem érkezett.
A kolozsvári francia tanárnő a belga televíziónak adott korábbi
nyilatkozatában bírálta a román vezetést a falurombolási program
miatt. +++
zsó /nl
1989. január 9., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|