|
|
|
|
- Ellenzéki dokumentumok - 11. folyt.
|
Bármelyik esetben is vizsgáljuk meg alaposabban, tehát akár a vállalati központok, akár a vagyonkezelő központok kezébe kerülnek az állami vállalatok részvényei, mindenképpen egyértelműen arról van szó, hogy mig korábban az állami- és pártbürokrácia kollektíven, saját hivatali szervein és megbízottjain keresztül áttételesen és közvetetten gyakorolta tulajdonosi jogait, most ugyanennek a bürokráciának egyes csoportjai jóval konkrétabb tulajdonosi jogosítványhoz jutnak. A nyilvánvaló erkölcsi ellenvetések mellett gazdasági kételyek is felmerülnek a folyamatban lévő reprivatizálási politikával szemben. Valóban olyan hatékony lesz a pártelit csoportjainak kezébe adott vagyon működtetése? Valóban olyan nagy hatékonyság-növekedés várható attól, ha ugyan ez a bürokrácia nem oligarchikus kollektivista, hanem kapitalista módon működteti a termelő vagyont? Véleményem szerint komoly közgazdasági érvek szólnak ez ellen is. Az állami vállalatoknak alapvetően a bürokratikus elitből kivált csoportok, illetve személyek javára történő reprivatizálása tulajdonképpen azt jelenti, hogy az uram-bátyám szocializmus átadja a helyét a haverok, az azonos indítatású és szorosan összetartó párt- és állami bürokrácia kapitalizmusának. És ha a vagyonkezelő központok kezdetben csak kvázi tulajdonosi jogosítványait át is alakítják valódi tulajdonosi jogokká, az új gazdasági elit önmagán belüli szoros kapcsolatai, valamint a gazdaságirányítási bürokráciával való összefonódásai következtében olyan rendszer, olyan alakul majd ki, amely igencsak hasonlítani fog ahhoz a haveri kapitalizmushoz, amely például a Fülöp-szigeteken jött létre Marcos idején, illetve amilyen rendszerek más fejlődő országokban is létrejöttek. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|