|
|
 |
|
 |
Konferencia a vallásszabadságról - Sarkadi-nyilatkozat (1.rész)
|
Szászi Júlia, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
London, 1989. július 26. szerda (MTI-tud) - Ötven országból 300 egyházi és állami személyiség tanácskozott Londonban három napon át az egyház és az állam viszonyáról, a vallásszabadságról. A szerdán véget ért világkongresszuson, amelyet a Nemzetközi Vallásszabadság Társaság immár harmadszor rendezett meg, ezúttal első ízben magyar személyiségek is jelen voltak: Sarkadi Nagy Barna, a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője, dr. Szigeti Jenő, az adventista egyház elnöke és Szilvási József, az adventista egyház vallásszabadság-osztályának vezetője.
- A résztvevők köre rendkívül tarka volt - mondotta a
tanácskozás végén az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában Sarkadi
Nagy Barna. Eljöttek ismert vallási vezetők - a Vatikán, a
Lutheránus Világszövetség, a Baptista Világszövetség képviselői, itt
volt Arthur Schneier New York-i főrabbi éppúgy, mint például az
ugandai miniszterelnök, a szovjet és a lengyel egyházügyi hivatal
vezetői, a spanyol igazságügyi minisztérium államtitkára, vagy az
ENSZ Emberi Jogi Bizottságának alelnöke.
- A kongresszus nem hozott határozatokat, a résztvevők az
említett témakörökben meghallgatták egymás beszámolóit, amelyek igen
tanulságosak voltak. Roppant nagy érdeklődés kísérte a magyar
felszólalást. Ebben Sarkadi Nagy Barna részletesen elmondta, miként
érvényesül a vallásszabadság a mai magyar gyakorlatban, milyen az
egyház és az állam viszonya. Ismertette a lelkiismereti és
vallásszabadságról szóló új törvény előkészületeit.
A Magyarország iránti megkülönböztetett figyelmet tükrözi, hogy
a kongresszus elnöksége sajtóközleményében forradalminak minősítette
a magyar egyházpolitikai változásokat.
Sarkadi Nagy Barna a kongresszust összefoglalva kiemelt néhányat
a legérdekeseb megállapítások közül. A résztvevők egyetértettek
abban, hogy a demokrácia és a vallásszabadság elválaszthatatlan -
egyik sem érvényesülhet a másik nélkül s ez egyetemes emberi jog.
Ugyanakkor az állam és az egyházak elválasztása a modern társadalom
szükséges lépése, ami abban juthat kifejezésre, hogy ne avatkozzanak
bele egymás ügyeibe. Ez nem jelent elszigetelődést, hanem inkább
együttműködést. A magyaron kívül a másik két kelet-európai ország
vallásügyi törvényeinek előkészületeit is nagy figyelem kísérte.
(folyt.)
1989. július 26., szerda 16:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|