|
|
 |
|
 |
Lengyel-vatikáni kapcsolatfelvétel - lead
|
Szűcs Gábor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Vatikánváros, 1989. július 17. hétfő (MTI-tud.) - Lengyelország a második kelet-európai szocialista ország Jugoszlávia után, amelynek hivatalos diplomáciai kapcsolatai vannak a Vatikánnal, miután a két fél hétfőn bejelentette, hogy Varsóban pápai nunciatúra, a Vatikánban pedig lengyel nagykövetség nyílik.
A Szentszék és Lengyelország hivatalos kapcsolatfelvételével
véget ér az a hosszú, és különösen a sztálinizmus idején súlyos
feszültség is, amely a varsói hatóságok és a lengyel katolikus
egyház viszonyát jellemezte és egészen Stefan Wyszynski bíboros
három évig tartó bebörtönzéséig fajult - jegyzik meg a bejelentéssel
kapcsolatban a Vatikánban.
A varsói ideiglenes kormány 1945. szeptember 12-én szakította
meg a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel arra hivatkozva, hogy
a pápai állam Lengyelország náci megszállása idején megsértette az
1925-ben megkötött konkordátum bizonyos normáit. Az utolsó pápai
nuncius, Filippo Cortesi 1939. szeptember 5-én kényszerült elhagyni
Lengyelországot, de nunciusi tisztét egészen 1947-ben bekövetkezett
haláláig megtartotta.
Lengyelországba egyébként először 1555-ben III. Gyula pápa
küldött nunciust. 1795-től, amikor Lengyelország három részre
szakadt és nem volt önálló államisága, a nunciatúra is megszűnt, de
az első világháború után, amikor ismét visszanyerte függetlenségét,
egy ideig Achille Ratti töltötte be Varsóban a pápai nuncius
tisztét, aki később XI. Piusz néven lépett a pápai trónra.
A L,Osservatore Romano cimű lap emlékeztetett arra, hogy a
második világháború után mindkét fél több kísérletet tett a
hivatalos kapcsolatok újbóli felvételére. Történelmi jelentőségűnek
nevezi Karol Wojtyla krakkói bíboros érsek pápává választását, a
hazájában tett 1979-es, 1983-as és 1987-es látogatását, és azt, hogy
II. János Pál 1987. januárjában a Vatikánban fogadta Wojciech
Jaruzelskitt. +++
1989. július 17., hétfő 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|