|
|
 |
|
 |
A népszavazás értékelése
|
------------------------
München, 1989. november 27. (SZER, Magyar híradó) - A tények
összefoglalása után Kasza László értékeli a népszavazás eseményeit
és a politikai következményeket.
- A végeredmény még nincs az asztalon, a rendelkezésre álló
irányszámok azonban már lehetővé tesznek egy első értékelést. Tény,
hogy a szavazásra jogosultak többsége elment az urnákhoz. Úgy
gondolom: nem, vagy nem elsősorban egy politikai párt győzelme,
illetve veresége ez, hanem annak bizonyítéka, hogy az állampolgárok
többsége nem a választási bojkottot tartja a politikai vita
eszközének.
A közvéleménykutatóknak az a megállapítása, hogy a Magyar
Demokrata Fórum tagságának 74 százaléka azt mondta előzőleg - a
bojkott-felhívás ellenére -, hogy elmegy szavazni - már értékelhető.
Értékelhető - mégpedig úgy, hogy az elnökség nem tudta meggyőzni
a tagságot a bojkott-felhívás helyességéről, sőt bojkott-felhívás
nélkül feltehetően az első kérdésben több lett volna a "nem", mint
az "igen" szavazat.
A jövőre vonatkozóan a Magyar Demokrata Fórum vezetőségének le
kell vonnia a következtetéseket ebből, mint ahogy a Szabad
Demokraták Szövetsége vezetői ezt máris megtették, amikor látták,
hogy az első kérdésben mennyire borotvaélen táncolt - feltehető
győzelmük ellenére is - az "igen"-ek és a "nem"-ek aránya.
A Szabad Demokraták Szövetségének javaslata: hogy döntsön a
parlamenti választások után népszavazás, egy jogköreiben
meggyengített köztársasági elnök személyéről, ez a javaslat - mint
tudjuk - ma egy sajtókonferencián hangzott el -
kompromisszumkészséget mutat. (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Népszavazási értékelés - 1. folyt.
|
Pozsgay Imre is bizonytalan volt délutáni sajtókonferenciáján,
de azt hozzátette, hogy az ő esélyei továbbra is nagyobbak egy
népszavazáson, mint abban az esetben, ha a parlament választaná a
köztársasági elnököt.
A tegnapi népszavazás során nem kaptunk választ arra a kérdésre,
hogy milyen arányú a szélsőbaloldali kommunista rétege
társadalmunknak. A távolmaradók éppen úgy tartozhatnak hozzájuk,
mint a velük közelsem egy gyékényen áruló, a bojkott-felhívásnak
eleget tevő MDF-tagok. Az azonban kiderült, hogy léteznek - mégpedig
nem is elhanyagolható arányban - a szélsőbaloldaliak.
Ne feledjük: a demokraták számára egyértelmű három további
kérdésnél is volt mintegy 5-5 százalék nemmel szavazó.
Szólni kell még a közvéleménykutatók felméréséről, amely szerint
így oszlik meg politikai pártok ereje társadalmunkban: Magyar
Demokrata Fórum 17 százalék, Magyar Szocialista Párt 13, Szabad
Demokraták Szövetsége 10, Kisgazdák 9, Szociáldemokrata Párt 5,
MSZMP 4, Fidesz 3.
Ez azt mutatja, hogy a népszavazás körüli vita átrendezte a
magyar politikai térképet. Előre került az SZDSZ, bizonyos
tekintélyvesztést kellett elszenvednie az MDF-nek, és eltűnt a
térképről olyan kétséges politikai tényező, mint például a Magyar
Néppárt.
Természetesen mindezek következtetések - azzal a fenntartással,
amelyekkel közvéleménykutatások eredményeit mindig is kezelni
kellett. +++
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|