|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Románia budapesti nagykövetének
"Legújabb módszerük, az erdélyi magyar, német, szerb és ukrán
fiatalok öt évre történő óromániai deportálása, átgondolt részét
képezi gyalázatos törekvéseiknek. 15-16 éves gyerekek kiszakítása a
családi kötelékből, kényszerlakhely, kényszermunkahely kijelölése
számukra, a legalapvetőbb emberi jogok megsértését jelenti."
SZER, Magyar híradó:
Eseménynaptár
"Eseménynaptárunk felolvasása előtt egy jó hír idősebb
hallgatóinknak: holnaptól a 70 évnél idősebb állampolgárok ingyen
utazhatnak a személy- és gyorsvonatokon, valamint a helyközi
autóbuszokon. Így ingyen utazhatnak például Miskolcra is, ahol:
a Szabad Demokraták Szövetségének miskolci szervezete holnap,
csütörtökön délután 5-től este 8-ig gyűlést tart a miskolci
Széchenyi utca 40. szám alatt, a IV. emeleti tanácsteremben.
A magyarországi Szociáldemokrata Párt budapesti XVIII. és XIX.
kerületi szervezete tagtoborzó gyűlést tart holnap délután 5 órakor
a kispesti munkásotthonban - XIX. kerület, Marx utca 50.
A Fidesz budapesti, X. kerületi csoportja szintén holnap délután
5 órakor tartja tagtoborzó gyűlését a kőbányai családsegítő
központban - X. kerület, Halom utca 33.
Megalakul a Fidesz XVI. kerületi szervezete holnap délután 6
órakor az EMG, az Elektronikus Mérőműszerek Gyára kultúrházában -
Sziráki út 26-32.
Program a rendszerváltozásra - hogyan képzelik a szabad
demokraták? A Rakpart Klub meghívott vendégei: Magyar Bálint, ifjú
Rajk László és Pető Iván. Holnap este 7 órai kezdettel a Medikor
Pinceklubban - Budapest, XIII. kerület, Váci út 50."
|
|
|
|
|
|
|
Műszaki határzár felszámolása
|
Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn - a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár- rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé, ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését: - Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg. Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne. Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai helyzetben elavulttá vált. A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak Ausztriába menekülni. Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések száma? - erről ma még csak találgatni lehet. A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta a két német állam határán történt véres incidensek miatt fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni. Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az ország finn-típusú semlegességének gondolatáról. Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették. Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
1989. május 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|