|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Románia budapesti nagykövetének
"Legújabb módszerük, az erdélyi magyar, német, szerb és ukrán
fiatalok öt évre történő óromániai deportálása, átgondolt részét
képezi gyalázatos törekvéseiknek. 15-16 éves gyerekek kiszakítása a
családi kötelékből, kényszerlakhely, kényszermunkahely kijelölése
számukra, a legalapvetőbb emberi jogok megsértését jelenti."
SZER, Magyar híradó:
Eseménynaptár
"Eseménynaptárunk felolvasása előtt egy jó hír idősebb
hallgatóinknak: holnaptól a 70 évnél idősebb állampolgárok ingyen
utazhatnak a személy- és gyorsvonatokon, valamint a helyközi
autóbuszokon. Így ingyen utazhatnak például Miskolcra is, ahol:
a Szabad Demokraták Szövetségének miskolci szervezete holnap,
csütörtökön délután 5-től este 8-ig gyűlést tart a miskolci
Széchenyi utca 40. szám alatt, a IV. emeleti tanácsteremben.
A magyarországi Szociáldemokrata Párt budapesti XVIII. és XIX.
kerületi szervezete tagtoborzó gyűlést tart holnap délután 5 órakor
a kispesti munkásotthonban - XIX. kerület, Marx utca 50.
A Fidesz budapesti, X. kerületi csoportja szintén holnap délután
5 órakor tartja tagtoborzó gyűlését a kőbányai családsegítő
központban - X. kerület, Halom utca 33.
Megalakul a Fidesz XVI. kerületi szervezete holnap délután 6
órakor az EMG, az Elektronikus Mérőműszerek Gyára kultúrházában -
Sziráki út 26-32.
Program a rendszerváltozásra - hogyan képzelik a szabad
demokraták? A Rakpart Klub meghívott vendégei: Magyar Bálint, ifjú
Rajk László és Pető Iván. Holnap este 7 órai kezdettel a Medikor
Pinceklubban - Budapest, XIII. kerület, Váci út 50."
|
|
|
|
|
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (3. rész)
|
Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása között az a különbség, hogy a feloszlást a plénum önmaga mondja ki, feloszlatása pedig - szigorúan meghatározott feltételek megléte esetén - a köztársasági elnök jogkörébe tartozik. Az ideiglenes köztársasági elnök azonban - tehát Szűrös Mátyás - nem oszlathatja fel az Országgyűlést. A hatályos jog szerint a képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges mind a köztársasági elnök megválasztásához, mind pedig az alkotmány módosításához. Egyes vélemények szerint az újonnan megválasztandó koalíciós parlamentben - legalábbis eleinte - vajmi kevés a reális esélye annak, hogy ezekben a kérdésekben a minősített többséghez szükséges konszenzus kialakulhat. S mi történik akkor - teszik fel a kérdést -, ha ez a koalíciós Parlament egy éven belül legalább 4 alkalommal megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó kormánynak? Ilyen esetben ugyanis a köztársasági elnök - a Minisztertanács, a Parlament elnökének, valamint a parlamenti képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek és a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának véleményét kikérve - feloszlathatja az Országgyűlést. Az ideiglenes államfőnek viszont ehhez nincs joga. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a népszavazás eredménye miért okoz hatalmi vákuumot, azaz: a törvényalkotók miért tartották szükségesnek a képviselőválasztásokat megelőző köztársaságielnök-választást. Ugyancsak szakértők álláspontja: a köztársaságielnök-választás módjára vonatkozó paragrafus módosítása nem érinti a köztársasági elnök jogkörét. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. december 1., péntek 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|