Rendszerváltás és az MTI

	NKK - szerdai összefoglaló (1. rész)
Dorogi Sándor és Szántó András, az MTI tudósítói jelentik: Moszkva, 1989. május 31. szerda (MTI-tud) - Nem került sor szerdán Nyikolaj Rizskov kormányfői programbeszédére, s megjósolni sem lehet, mikor kap szót. A Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámoló vitája, számos egyéb, menet közben felmerülő súlyos kérdés rendkívüli módon megnyújtja a szovjet népi küldöttek első kongresszusát. A legóvatosabb becslések szerint is eltart a hét végéig a tanácskozás, de vannak olyanok, akik még egy hetet sem tartanak elképzelhetetlennek. A parasztság helyzetével, az élelmiszer-ellátás és a falvak helyzetének összefüggéseivel foglalkoztak szerdán az első felszólalók. A kongresszus agrárküldöttei felhívást intéztek a törvényhozáshoz. Sürgették, hogy hozzanak a paraszti munka társadalmi megbecsülését, a falusi élet- és munkakörülmények javítását célzó konkrét intézkedéseket. Fel kell számolni a falu és a város közötti igazságtalan különbséget, a parasztság presztizsét a legfejlettebb civilizált országokban jellemző szintre kell hozni. A vita további részében a fő téma a köztársaságok helyzete volt. A felszólalók többsége a szövetségi rendszer alapos felülvizsgálatát szorgalmazta. Úgy vélték, hogy a Szovjetuniónak szuverén köztársaságok szövetségeként kell léteznie. Nem volt hallható a teremben semmilyen szakadár törekvés, de a köztársasági párt- és állami vezetők kiálltak a nemzeti kultúra, a nyelv, a történelmi hagyományok ápolása, tiszteletben tartása mellett. Zoja Puhova a nőszövetség nevében keményen megbírálta azokat, akik a legszebb szavak ellenére sem tesznek gyakorlatilag semmit a nők valódi egyenjogúságáért. Figyelmeztetett rá, hogy a nők megbecsülésében nemcsak a fejlett országoktól, de egy sor fejlődő országtól is elmarad a Szovjetunió. Sürgette: tegyék lehetővé, hogy a nők társadalmi súlyuknak megfelelően részt vehessenek az ország ügyeinek intézésében is. Szerdán kapott szót Borisz Jelcin is. Kisebb programbeszédnek beillő felszólalásában sorra vette az ország legsúlyosabb gondjait. Kitért a nép és a hatalom viszonyára, beszélt a szegény rétegek növekedéséről, a nemzetiségi gondokról, az élelmezés nehézségeiről. Szólt a tbiliszi tragédiáról, amelynek körülményeivel annak idején a helyszínen ismerkedett. Korábbi közszerepléseinek szellemében, híven választási programjához, keményen ostorozta az apparátus hatalmát, a bürokráciát. Javasolta, hogy fogadjanak el törvényt a pártról, mert a társadalom demokratizálódásával a párt nem tart lépést. (folyt.) 1989. május 31., szerda 18:42
Vissza » Folytatásokkal »