Rendszerváltás és az MTI

	Környezetünk gondjai - Beszélgetés dr. Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkárral
- Hol áll hazánk a környezeti ártalmak, illetve enyhítésük "rangsorában"? Mi jelenleg és mi távlatilag a súlyos probléma? - Hazánkban a környezet állapota sok szempontból aggasztó. Nehéz ezt globálisan összevetni más országok helyzetével, mert több tucat környezeti terhelést kellene összehasonlítani. Össze lehet vetni Budapest és környékének levegőjét a sziléziai iparvidékével, de az nem nyugtat meg, hogy ott a levegő még szennyezettebb. Ettől még tény marad a februári szmog, a százhalombattai gyerekek kiugróan magas asztmatikus betegsége. Összességében hazánk környezetállapota európai összehasonlítás alapján közepes. Ha ezt összevetjük a közepestől elmaradó gazdasági fejlettségünkkel, akkor a két "helyezés" eltérésének okát a gazdasági szerkezetünkben találhatjuk meg: nálunk magas az anyag- és energiafelhasználás és a környezetet terhelő nehézipari ágazatok hatása is jelentős. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évek gazdasági pangása idején sem csökkent a környezet terhelése, s a szennyeződés növekedett. Ebből a veszélyes helyzetből csak a gazdasági szerkezet átalakításával, a következetes reformmal lehet kimozdulni. Súlyos gondot okoz a talajvizek nitráttartalma, különösen abban a 7-800 faluban, ahol nincs vezetékes ivóvíz. Itt zacskós, palackos ivóvízzel lehet elkerülni a csecsemők veszélyeztetését, ám a gondoskodás ellenére egy évtized alatt sajnos 20-ra emelkedett az áldozatok száma. A környezetszennyezés anyagi károkat is okoz. Egy 1985-ös számítás szerint a légszennyezés okozta betegségek anyagi következménye 4 milliárd forint, a korróziós károk ennél lényegesen magasabbak. A környezeti ártalmak harmadik megjelenési formája a természeti értékek, növény és állatfajok, élőlénytársulások pusztulása. A természetvédelmi területek növekedése ellenére itt is veszteségeket kell elkönyvelni. Összességében úgy ítéljük meg, hogy az elmúlt ötéves terv idején nem sikerült a környezet állapotának romlását megállítani, s a mostani ötéves terv is csak a romlási folyamatok fékezését tűzhette ki célul. A három kiemelt környezetvédelmi program a legszennyezettebb levegőjű térségek levegőtisztaságát, a veszélyes hulladékok kezelését és az ivóvízbázisok védelmét szolgálja. (folyt.) 1989. május 31., szerda 14:03
Vissza »

	Környezetünk 2.
A koncentráltan jelentkező szennyezések mellett számolnunk kell a szétszórtan, kisebb mennyiségben jelentkező sokféle szennyezőanyaggal, mint például a lakásokban használatos vegyi anyagokkal, az üzemi balesetekkel, mint lehetséges veszélyforrással is. Ezek a gondok a fejlett országokban is csak most kerültek az érdeklődés előterébe. A környezeti elemek közül jelenleg a levegő szennyezettségét tekinthetjük a legsúlyosabb gondnak, de hosszabb távon a talajban és a felszín alatti vizekben fölhalmozódó szennyezés látszik leginkább aggasztónak. - Mit tehet és mit tesz a minisztérium a környezetbarát közfelfogás kialakítására? Másrészt: képes-e a minisztérium gazdasági döntések ökológiai befolyásolására, a termelők ökológiai ösztökélésére? - Ma Magyarországon mélyreható gazdasági-társadalmi megújulás tanúi vagyunk, s ez a folyamat gazdasági nehézségeink ellenére magában foglalja a környezetvédelem felértékelődését is. Éppen ezért szükséges, hogy a környezetvédelmi szempontok fokozott integrálása a gazdasági-társadalmi tervezés minden szintjén váljon a nemzeti kibontakozási program építőelemévé. Az ipar szükségszerű szerkezetátalakítása már önmagában is a környezetorientált gazdaság megteremtését segíti. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, amely szerint jelenleg a környezeti elemnek nincs reális értéke. Olyan környezetgazdálkodási formát kell kialakítani, mely képes egyensúlyt teremteni a csoport- és a társadalmi érdek között. Olyan tervezési és döntési folyamatra van szükség, amely lehetővé teszi a környezeti károk megelőzését, az ezt biztosító értékrendszer és érdekviszony érvényre jutását. A temészeti erőforrásainkkal való racionális gazdálkodás a struktúraváltás alaptényezője. A gazdasági szerkezetváltás során, a fejlesztés és a visszafejlesztés irányainak kijelölésekor a környezet állapotának változásait, a természeti erőforrások igénybevételének a hatékonyságát is mérlegelni kell. Valószínű, hogy a közeljövőben a környezetvédelemmel összefüggő tevékenységek húzóágazatként jelennek meg a nemzetközi életben. Fontos azonban, hogy ne csak a termelés legyen környezetbarát, de a kikerülő termékek is feleljenek meg a környezetvédelem követelményeinek. Ezért a kül- és a belkereskedelemben nagyobb figyelmet kell fordítani a temékek környezetvédelmi paramétereire, mivel ez - hosszabb távon - a termékek versenyképességének egyik fontos tényezője lesz. (folyt.) 1989. május 31., szerda 14:03
Vissza »

	Környezetünk 3.
- Miként vélekedik - általában és hazánkban - a környezetvédő mozgalmak politikai szerepéről, s hasznosak-e ezek szakmai szempontból? - A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a környezetvédő mozgalmak nélkülözhetetlenek a sikeres környezetpolitikához. Már a környezetpusztítás veszélyeire is különböző szellemi mozgalmak hívták föl a figyelmet 20-30 évvel ezelőtt. Ez a szerepe ma is megvan a környezetvédő mozgalmaknak és a környezeti kérdésekre figyelő sajtónak. Hazai példákat említve: az izotóptemető körüli vita fölhívta a figyelmet a nukleáris hulladék elhelyezésének tisztázatlan kérdésére, a pilisborosjenői ügy a távvezetékek helyes telepítésének kérdését vetette fel. Ezekkel a kérdésekkel mint környezeti problémával a fejlett országokban is csak most kezdenek foglalkozni. Sajnos a mindennapi életben, a környezet szempontjából jelentős döntések meghozatalánál - legyen az gazdasági vagy államigazgatási döntés - más célok a fontosabbak. Így aztán a környezeti szempontokat úgymond kívülről kell bevinni a mindennapi döntésekbe, s mindez kemény érdekütközéseket eredményez. A környezetvédő mozgalmak közéleti föllépésükkel nyomást tudnak gyakorolni ezekben a vitákban. Egyes konkrét ügyekben ez a föllépés megváltoztatja az eredeti döntést; ez történt a szársomlyói kőbányászat, illetve a nyírádi bauxitbányászat esetében. Részben ilyen, felülvizsgálat alatt álló döntésnek tekinthető a dunai vízlépcsőrendszer is, de itt a környezetvédelmi kérdések összekeverednek a régi döntéshozatali módok bírálatával és más politikai kérdésekkel is. Az egyedi ügyek alapos vizsgálata mellett, a hatékony megoldást az átfogó jogi, gazdasági, műszaki szabályozás jelentheti. Ez olyan kormányzati feladat, amit a környezetvédelmi tárca helyett senki sem fog elvégezni, mondhatnám a környezetvédelmi kormányzatnak a dolga, hogy a társadalom elképzeléseit szakmailag megalapozottan hatékony intézkedésekké, szabályozókká alakítsa. A minisztérium együttműködésre törekszik a környezetvédő mozgalmakkal. Figyelembe vesszük a környezeti problémákkal kapcsolatos jelzéseiket, vitát folytatunk a környezet állapotának értékeléséről, kikérjük a véleményüket szabályozási kérdésekben, mint legutóbb a nitrogénoxiddokkal kapcsolatos minisztertanácsi előterjesztés ügyében. Azon dolgozunk, hogy közös megegyezéssel a Környezetpolitikai Tanácsot ennek egyik fő fórumává alakítsuk. (folyt) 1989. május 31., szerda 14:04
Vissza »

	Környezetünk 4.
Az általános szabályozás természetesen nem lehet teljes körű. nemcsak a még nem szabályozott kérdésekkel kell konkrétan foglalkozni, de a szabályozásba, a környezetet érintő döntések meghozatalába az embereket és a mozgalmakat is be kell kapcsolni. Egy beruházás létesítése előtt például a környezeti hatástanulmány megvitatásakor meg kell hallgatni a helyi lakosságot, oda kell figyelni a mozgalmak és a sajtó véleménynyilvánítására. Igy aztán a megkérdezett emberek - esetenként - a döntéssel együtt vállalják a környezetvédelemmel járó terheket is. (MTI-Press) 1989. május 31., szerda 14:05
Vissza »