|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
Következő napirendi pontként a családi pótlékról szóló törvény
módosításával foglalkoztak a képviselők. A Surján László népjóléti
miniszter által körvonalazott módosítás értelmében a nevelőszülőnél
elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, az intézetben nevelt vagy
állami gondozott gyermek után az intézet vezetője, a
javítóintézetben lévő gyermek vagy a jogerős szabadságvesztés
büntetést töltő személy esetében a büntetésvégrehajtási intézet
igazgatója jogosult a családi pótlék felvételére.
A törvénymódosításról nem született döntés a plénumon, mivel a
módosító indítványokat még véleményezniük kell az illetékes
bizottságoknak.
Döntött viszont a Parlament a társadalombiztosításról szóló
törvény módosításáról. A nagy többséggel elfogadott módosítás
értelmében eltörölték a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt
a paragrafusát, amely szerint nem kaphatnak nyugdíjat azok, akik -
bár rendelkeznek a szükséges húszéves szolgálati idővel -
munkaviszonyukat öt évnél hosszabb időre megszakították.
A munkanap bezárása előtt a törvényhozók belefogtak az
illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalásába. Botos Katalin
pénzügyminisztériumi államtitkár az előterjesztést összefoglalva
megállapította: az illetékek szerkezete nem változik a jövőben sem,
hiszen továbbra is a vagyonszerzéshez kapcsolódó, illetőleg eljárási
illetéket kell fizetniük az állampolgároknak. Hozzátette azonban,
hogy mérsékelték az illetékek összegét, főként az adás-vételek
esetében. Így például a személygépkocsi vásárlásakor eddig szokásos
köbcentiméter szerint megállapított illeték helyett egységesen 500
forintot kell befizetni. További példákat sorolva az államtitkár
utalt arra is, hogy illetékmentességet élveznek a közüzemi
létesítések, valamint az értékpapírok. Végezetül azt is elmondta,
hogy a jelentős kedvezmények ellenére várhatóan nem csökken az
illetékekből származó bevétel, amelynek egyharmada az
önkormányzatoké, míg a fennmaradó hányad a költségvetésé lesz.
A törvényjavaslat általános vitájában Remport Katalin, a
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója, majd a
továbbiakban több hozzászóló is nehezményezte, hogy a javaslat nem
tesz különbséget örökléskor, illetve ajéndékozáskor az illetékek
mértékében, holott más-más jogviszonyról van szó. Békesi László
(MSZP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az illeték
vagyonadóztatási szerepet is betölt, s éppen ezért figyelni kell
arra, hogy alkalmazásával elkerüljék a kétszeres adóztatást.
(folyt.köv.)
1990. november 12., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|