|
|
 |
|
 |
A Szolidaritás évfordulója - varsói megemlékezés (1.rész)
|
Barabás T. János, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. augusztus 25. szombat (MTI-tud) - A varsói
egyetem Auditórium Maximumában emlékeztek meg szombaton a
Szolidaritás születésének közelgő tizedik évfordulójáról. Az
ünnepségen részt vett a szervezet számos alapító tagja, az ország
mai politikai életének vezetői.
A megemlékezést szervező Mazowsze körzeti Szolidaritás szervezet
vezetője, Michal Boni beszédében kifejtette, hogy a Szolidaritás
struktúráját és munkastílusát mindig a változó körülményeknek
megfelelően alakította, de a fejlődés jelenlegi szakaszának
megfelelő létformát nem sikerült megtalálnia. Jelenlegi
átstrukturálódása azzal a veszéllyel jár, hogy kvázi-párttá
alakulhat, elfordítva magától a társadalmat. Ezért szükséges volna a
felelősség és a feladatok világos megosztása. Arra kérte a
jelenlévőket, hogy nézetkülönbségeik ellenére a Szolidaritás
szellemében próbálják megérteni egymást.
Bronislaw Geremek, a parlamenti állampolgári klub vezetője kérte
a résztvevőket, ne változtassák e rendezvényt veterán-találkozóvá.
Lengyelország épp oly drámai problémák és válaszút előtt áll, mint
10 évvel ezelőtt, ezért ugyan úgy szükség van a társadalmi
összefogásra, mint egy évtizeddel ezelőtt.
A Szolidaritás 80 képviseletében Seweryn Jaworski a résztvevők
egy részének zajos tiltakozása közepette kijelentette, hogy Lech
Walesát alkalmatlannak tartja a köztársasági elnöki tisztségre. E
posztra csak igazi demokratát szabad jelölni, aki nemcsak szavakban
az, Walesa pedig már valóságos autokratává vált - mondotta.
Üzenetet intézett a találkozóhoz a Szolidaritás elnöke. Walesa
levelében hangsúlyozta, hogy a legnagyobb feladat most betölteni azt
az űrt, amit a régi rend felszámolása hagyott maga után. Sokat
tettünk - írta -, de nem sikerült felélesztenünk 1980 tüzet a
társadalomban, melynek lángjait elfojtotta a hadiállapot. A
politikai elit (Walesa szóhasználatában ez a kormányt és támogatóit
jelenti) óriási munkát végzett, mégsem nyert teljes elfogadást a
társadalomtól, amelynek jelentős része nem érzi, hogy része volna az
új rend kialakításában. Ezért az elit legfőbb feladata a társadalmi
aktivitás újráélesztése, hogy minden ember érezhesse - részese az új
Lengyelország megteremtésének. (folyt.)
1990. augusztus 25., szombat 19:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|