|
|
|
|
A védelmi doktrina első bemutatkozása - Göncz Árpád a
gyulafirátóti harcászati gyakorlaton (1. rész)
|
1990. május 31., csütörtök - A Magyar Honvédség
átalakulásását demonstráló harcászati gyakorlat színhelye volt
csütörtökön a Veszprém megyei Gyulafirátót térsége. A parancsnoki
emelvényen helyet foglalt Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök,
a magyar fegyveres erők főparancsnoka, Balogh György, az
Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke, Raffay Ernő honvédelmi
minisztériumi államtitkár és Mécs László, a bizottság alelnökei.
Jelen volt a Magyar Honvédség csaknem teljes vezető állománya és két
osztrák vendég: Rudolf Striedinger dandártábornok, Ausztria
budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja és Hubertus
Trauttenberg vezérkari ezredes.
A harcászati gyakorlatot a Savaria gépesített lövészdandár egy zászlóalja mutatta be repülőegységek közreműködésével. A szakértők szerint számos új vonás jellemezte. A legfontosabb közülük az, hogy már minden eleme a védelmi doktrínából eredő kiképzési követelményeknek felelt meg. Ez a doktrína és az ehhez kapcsolódó magyar biztonsági és katonapolitikai koncepció ugyan még csak most van kialakulóban, a honvédség vezetői mégis ugy döntöttek, hogy már ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni az ilyen jellegű kiképzést. Az az időveszteség ugyanis, amely a doktrina teljes kidolgozásának kivárásából adódna, olyan késéssel járna, hogy mindazok, akik most töltik a katonaidejüket kimaradnának belőle, s az ismerthiányuk későbbi pótlása nagyon sokba kerülne.
Az eddigi támadó jellegű kiképzés átváltása védelmire, hangsúlyozták a honvédség vezetői, természetesen nem egyszerűen elhatározás kérdése. Az átállásnak jelentős műszaki feltételei is vannak. Jellemző e tekintetben, hogy e bemutató helyszinen, a központi lőtéren több millió forint költséggel tudták csak megteremteni az új harci elvek alkalmazásának feltételeit. Ezen kivül megváltozott a gyakorlatokhoz használt fegyverek összetétele: a védelmi követelményeknek megfelelően a korábbihoz képest jóval több páncéltörő eszközre van szükség. Ebből következik, hogy a Magyar Honvédségnél bizonyos fegyverek feleslegessé válnak, ugyanakkor újakat is be kell szerezni. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy honnan, a honvédség vezetői közölték, hogy erre vonatkozóan még nem született meg a döntés. (folyt. köv.)
1990. május 31., csütörtök 20:35
|
Vissza »
|
|
A védelmi doktrina első bemutatkozása ... (2. rész)
|
Az új vonások közé tartozik továbbá a dandárok kialakítása. Ez előnyösebb forma, hiszen több zászlóaljat foglal magába, mint a korábbi ezred, így több fegyvernemben, komplexebb módon folyhat a kiképzés és a harcászati gyakorlat is.
A gyulafirátóti harcászati gyakorlat nemcsak az új elven alapuló harcászati vezetésnek volt a főpróbája, ezuttal vizsgázott a Magyar Honvédség egy új szervezeti részlege, a szociálpolitikai főnökség is. Vezetőinek, beosztottjainak főhivatásként ellátott felkadata hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak az egyes katonákra, azok személyes és szociális gondjaira. Ők gondoskodtak arról, hogy megkapják leveleiket, újságjaikat, eltávozhassanak az egyetemi felvételire. Sőt, ők gondoskodtak arról is, hogy esténként rendelkezésükre álljanak a hordozható tv-készülékek.
Maga a harcászati gyakorlat 50 percig tartott. Menetét Vekerle Béla vezérőrnagy kommentálta a parancsnoki emelvényen ülőknek. Ezt követően a köztársaság ideiglenes elnöke és a Honvédelmi Bizottság vezetői sajtótájékoztatón összegezték benyomásaikat.
Göncz Árpádot, mint elmondta, teljesen lenyűgözte a fegyelmezettség és az összehangoltság. Szólt a fegyvert kezelő katonák óriási felelősségről. Felvetette a kérdést, hogy az ilyen és még korszerűbb technikát nem tudná-e hatásosabban, eredményesebben használni hivatásos állomány? Estleg hosszabb kiképzési idővel, illetve szolgálattal nem választódna-e ki nagyobb eséllyel egy olyan tisztikar, amely a másodperc felelősségét is magára tudja vállalni? Ez olyan téma, mondotta, amiről még sokat kell beszélni a honvédség vezetőivel is. A honvédség, mutatott rá végül Göncz Árpád, a most megindult átalakulási folyamatban válik egyértelműen a nemzeti célok követőjévé.
Balogh György, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke napjaink legfontosabb feladatai közé sorolta az ország saját katonai doktrínájának kialakítását. Elmondta, hogy a Honvédelmi Bizottság emellett a fiatalok hazafias nevelésére is nagy gondot kiván fordítani. Az ország azt várja fiataljaitól, hangsúlyozta, hogy ne nacionalista és ne internacionalista módon, hanem hazafiasan gondolkodjanak.
Mécs Imre többek között arra rámutatott rá, hogy a Magyar Honvédség ebben a században soha nem tudta se megvédeni az országot, se megfelelő módon alátámasztani annak politikai érdekeit. Nagyobb haderők alárendeltségében idegen érdekeket képviselt. (folyt. köv.)
1990. május 31., csütörtök 20:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A védelmi doktrina első bemutatkozása ...(3.rész)
|
A folyamatban lévő rendszerváltás egyik nagy feladata a honvédség megtisztítása e rosszízű emlékektől, és a valóban hazavédő, öntudatos honvédség kialakítása. Mint politikus bíztató jeleket látok - mondotta -, mint mérnök, azonban elégedetlen vagyok a bemutatott harcászati eszközök műszaki színvonalával.
Raffay Ernő államtitkár leszögezte: megszűnt a régi ellenségkép, és nem szabad új ellenségképet kialakítani. (MTI)
1990. május 31., csütörtök 20:49
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1060 sz. hírre
|
A mai mtib1060 sz. A védelmi doktrina első bemutatkozása - Göncz Árpád a gyulafirátóti harcászati gyakorlaton (1. rész) című hírünk 1. bek. 7. sorában a név helyesen:
...és Mécs Imre, a bizottság.... ---- (MTI)
1990. május 31., csütörtök 20:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|