|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról
szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó
törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó
Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint
az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok
együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses
törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már
módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két
területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a
gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi
módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek
önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet
vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági
előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen
gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke
meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok
többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat
egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is,
hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma,
amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik
indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak
össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta
dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei
kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta,
ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a
csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis
gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és
gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő
törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai
céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a
nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A
törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és
középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.
A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt,
így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen
folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is
nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki
véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor
hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy
átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok
területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|