|
|
 |
|
 |
Teret neveztek el Mindszenty Józsefről - Casaroli bíboros
programja (1. rész)
|
1990. február 8., csütörtök - Mindszenty József bíboros
hercegprímás igazságtalan elítélésének 41. évfordulójára emlékezve,
csütörtökön ünnepi requiemet celebráltak az esztergomi bazilikában.
A gyászmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek
vezette, vele együtt misézett - magyar nyelven - Agostino Casaroli
bíboros államtitkár, aki magas rangú vatikáni delegáció élén
tartózkodik Magyarországon, valamint Francesco Colasuonno érsek,
különleges ügyekkel megbízott apostoli nuncius, Kada Lajos érsek, a
Szentszéki Kongregáció titkára, továbbá Dékány Vilmos és Várszegi
Asztrik esztergomi segédpüspökök. A szentmisén megjelentek a Püspöki
Kar tagjai, a szerzetes rendek elöljárói és vezetői, s több,
külföldön élő magyar lelkipásztor. Ott volt Pusztai Ferenc
művelődési államtitkár, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a
Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője, továbbá a
diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.
A szentmisén felolvasták II. János Pál pápa üzenetét is. A
Szentatya levelében kiemelte: Casaroli bíboros részvétele a
szertartáson annak a jele, hogy lélekben ő maga is jelen van az
elhunyt főpap lelki üdvéért rendezett szertartáson, s apostoli
áldását adta a requiem valamennyi résztvevőjére.
Kora délután Mindszenty Józsefről nevezték el az esztergomi
prímási palota előtti teret. Az ünnepségen részt vett a vatikáni
delegáció. Ott volt a politikai és társadalmi élet számos
képviselője, közöttük Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, a Hazafias
Népfront elnöke. Simon Tibor, a városi tanács elnöke beszédében
utalt arra, hogy a tanács egyhangúan döntött a tér elnevezéséről. A
testület tisztelettel és méltón kívánt emlékezni a néhai esztergomi
érsekre - mondotta.
Ezt követően Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes
elnöke mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy erkölcsi és
lelkiismereti kötelezettségünknek tettünk eleget, amikor új alapokra
helyeztük az állam és az egyházak kapcsolatát, lebontva mindazon
korlátokat, amelyek akadályozták a szabad egyházak önálló működését,
válságos helyzetbe szorították a hívőket. Szűrös Mátyás
kijelentette: az állam többé nem kíván beavatkozni az egyházak
életébe és az egyházi tisztségek betöltésébe sem kér beleszólást.
Semmilyen állami szerv nem gyakorolhat többé sem irányítást, sem
ellenőrzést az egyházak és a vallásgyakorlás felett. (folyt. köv.)
1990. február 8., csütörtök 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|