|
|
 |
|
 |
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (2. rész) (OS)
|
- népszavazást kezdeményezni, ha ezzel szintén a saját
legitimációs alapját képező Országgyűlés mindenhatóságát
kérdőjelezné meg.
Ezeket a lehetőségeket végig elemezve, bár egy közepesen erős
köztársasági elnök is ennél lényegesen több érdemi és nem
protokolláris jogosítványt és jogkört élvez, nem csodálkozunk azon,
hogy a politikai pártok mostanában egymás után (lásd MSZDP,
Kisgazdapárt) sietve jelentik ki, hogy kívánatosabb lenne az elnököt
majd az új parlamentnek megválasztani.
Túl nagy lenne számukra egy olyan elnök hatalma, aki funkcióját
nem a pártok egyezkedéséből származtatja, hanem a nép előtt mérte
meg magát és találtatott súlyosnak. A fentiekre tekintettel ezért
kezdeményezzük azt, hogy a magyar állampolgárok döntsenek november
26-án amellett, hogy ők válasszák meg majd január 7-én a
köztársasági elnököt.
Kezdeményezzük az országgyűlési képviselőknél azt, hogy még a
decemberi ülésszak alatt módosítsák az Alkotmány 29/A. paragrafusa
(1) bekezdését - mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés
választja négy évre - úgy, hogy ez mindig a nép jogosítványa legyen.
Magyarországon még nagyon fejletlen a pártstruktűra, nem tisztultak
még le a pártok arculatai - ehhez még legalább egy évtized kell -,
ezért a jelenlegi pártokból felálló Országgyűlés nem alkalmas egy
önálló hatalmi ág letételményesét, a köztársasági elnököt
megválasztani.
Kezdeményezzük egy pontban még a köztársasági elnök jogkörének
megváltoztatását. Ha az elnök visszaküldi a törvényt egyet nem
értése esetén újratárgyalásra az Országgyűlésnek, és ha az ennek
ellenére változatlan formában kívánja elfogadni, ezt csak minősített
többséggel tehesse meg. Ennél erősebb jogkörű elnök megválasztását
mi sem tartjuk kívánatosnak, de a függetlenségét a Parlamenttől,
nagyon fontosnak. Ha ezt a módosítást az Országgyűlés nem valósítja
meg, az új összetételű, pártokra épülő Parlament biztos nem fogja,
hiszen nem is várható el tőle, mert ezzel saját hatalmát korlátozná.
Nem szabad abszolutizálni az Országgyűlést, hiszen a nyugati
tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy összetételét a legerősebb
párt vagy pártkoalíció által elfogadtatott hatályos választójogi
törvény határozza meg. Ez legtöbbször nem tükrözi a valóságos
szavazati arányokat. Például nálunk is az egyéni választókerületek
töredékszavazatainak kisebb súllyal történő értékelése, a kis
pártokra leadott szavazatok elvesztése, s a nagy pártok
mandátumainak ezzel történő növelése mind-mind torzítják az
arányokat. (f.k.)
1989. november 10., péntek 15:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|