|
|
|
|
Perújítási indítvány a pócspetri-ügyben (1. rész)
|
1989. október 24., kedd - A Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott társa javára.
A Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban egyebek között a következő tényeket állapította meg: a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János éles agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Így például 1948. június 1-jén este az iskola udvarán szülői értekezletet tartott, ahol mintegy ezren jelentek meg. Felhívta a híveket, hogy minden eszközzel akadályozzák meg az iskolák államosítását. Másnap felszólított egy nagyrészt fiatalemberekből álló csoportot: akadályozzák meg, ha a rendőrség el akarná vinni őt vagy a főjegyzőt; szervezzenek állandó őrséget és azt fegyverezzék fel botokkal, dorongokkal, szerszámokkal. Június 3-án este a felizgatott tömeg - amelynek egy része husángokkal, kapával, vasvillával volt felfegyverkezve - a községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett, s megkísérelt betörni a tanácsterembe. Ezt a bejáratnál két rendőr megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos János, s azt terjesztette, hogy a rendőrök őt és a falu főjegyzőjét el akarják vinni, amit bármi módon meg kell akadályozni. A hangulat egyre feszültebb lett. A főjegyző az egyik kijáraton kívánt távozni, ahol két rendőr állt. A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt akarják elvinni, ezért hangos tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti -, nekiugrott, kezéből kitépte a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt. A bíróságok halálra ítélték Asztalos Jánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi Miklóst pedig szándékos emberölés bűntette miatt. A köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956. szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. Az elítélt kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette Asztalos Jánost a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 22:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Perújítási indítvány a pócspetri-ügyben (2. rész)
|
További 11 személyt társtettesként elkövetett, hatósági közeg elleni erőszak céljára történő csoportosulás, két személyt felbujtóként, illetve bűnsegédként elkövetett távirdarongálás, három személyt társtettesként szándékos emberölésre vonatkozó személyi bűnpártolás, két személyt társtettesként elkövetett szándékos emberölés bűntettére felbujtás bűnpártolása miatt 2 hónap és 1 év közötti szabadságvesztésre ítéltek. A Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozása során feltárt bizonyítékok - egyebek között - kétségessé teszik Királyfalvi (Kremper) Miklós tárgyaláson tett, az elkövetés egyenes szándékát és célzatosságát beismerő vallomását, amelyre annak idején a bűnösségét alapozták. Az alapeljárásban figyelembe vett fegyverszakértői vélemény hiteles bizonyítékként ugyancsak nem fogadható el. Törvénysértő volt Asztalos János bűnösségének megállapítása felbujtóként elkövetett szándékos emberölés bűntettében. A plébános valóban agitált a felekezeti iskolák államosítása ellen, célja azonban a képviselőtestületi döntés ilyen irányú befolyásolása volt. A szülői értekezleten híveit az államosítás elleni demonstrációra, tüntetésre, de erőszakos fellépésre nem buzdította. Amennyiben a Fővárosi Bíróság elrendeli a perújítást, tárgyalást fog kitűzni az ügyben. (MTI)
1989. október 23., hétfő 22:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|