|
|
 |
|
 |
Biztosítani kell a szövetkezés szabadságát - Szlamenicky István nyilatkozata (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A társadalmi, gazdasági változások erőteljesen éreztetik hatásukat a fogyasztási szövetkezetek életében. Az egykor önszerveződéssel létrejött szövetkezetek helyébe ugyanis az elmúlt évtizedekben a központi akarat szerint jobban irányítható szövetkezetek jöttek létre, amelyekben nem teljesedett ki a tagsági érdek és akarat. A mozgalomnak szembe kell néznie a múlttal, megerősítve a csíráiban még meglévő szövetkezeti értékeket, leküzdve saját tévedéseit, fogyatékosságait. Csak így képes arra, hogy valóban szövetkezeti stílusú munkával részese legyen az ország megújulásának - mondotta Szlamenicky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára az MTI munkatársának, aki a szövetkezeti megújulás napi és távlati feladatairól kérdezte.
- Igazából akkor derül majd ki - folytatta -, hogy az
állampolgárok demokrácián alapuló döntései és önkormányzati
intézményei mennyire segítik az új gazdasági és társadalmi formációk
kialakulását, amikor a diktatórikus jellegű központi akarat
végérvényesen tovatűnik a szövetkezeti életből. A tagság számára ez
azért rendkívül fontos, mert a jövőben tőkéjével és szellemi
erejével egyaránt szabadabb gazdálkodást kíván folytatni.
x Véleménye szerint mi akadályozza leginkább a
szövetkezetpolitika megújítását?
- Az, hogy a hatalom a jog és a közgazdaság eszközeivel szűkíti
a szövetkezetek mozgásterét, esetenként korlátozza önállóságukat. Az
lenne a fontos, hogy az állam csak közhatalmi eszközeivel avatkozzék
a szövetkezetek életébe, és ne vonjon el tulajdonosi jövedelmeket.
Az előkészületben lévő új szövetkezeti törvény csak akkor juthat
érvényre, ha a szabályozórendszer nem változik túl gyakran, nem lesz
kiszámíthatatlan. Alapvetően fontos: ha az állampolgárok egy
csoportja önmaga kívánja megszervezni a maga és környezete
szolgálatát, akkor ne ütközzék akadályokba. Ma, amikor az
életszínvonal csökken, s amíg két számjegyű az infláció és valós a
létbizonytalanság, kapjon növekvő szerepet a gazdasági feladatok
ellátását is szolgáló szövetkezeti önszerveződés. Különösen a humán
területeken, az egészségügy, a kultúra, a tudomány és az oktatás
területén vannak erre újabb lehetőségek. A szövetkezés szabadsága
egyúttal azt is jelentse, hogy egy szövetkezet se kényszerüljön
tagjai, tulajdonosai akarata ellenére egyesülésre vagy szétválásra.
Viszont alakulhasson át egyik formációból a másikba, szakosított
vagy éppen vegyes profilú szövetkezetté. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 22:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|