|
|
 |
|
 |
A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása a Minisztertanács 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó csomagtervéről (1. rész) (OS)
|
1989. május 22., kedd -
1. A Minisztertanács felmérte a gazdasági és pénzügyi folyamatok
I. negyedéves tapasztalatait és megállapította, hogy az ország külső
és belső pénzügyi helyzete nagymértékben eltér az 1989. évi
költségvetési törvényben rögzített mértékektől. A tervezett 19 Mrd
forinttal szemben 60 Mrd forintos költségvetési hiány kialakulása
valószínűsíthető. Ennek elkerülésére a Minisztertanács csomagtervet
dolgozott ki, melyet jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszt. A
csomagterv a hiány 29 Mrd forintra történő csökkentését irányozza
elő.
A Magyar Gazdasági Kamara a költségvetési hiány mérséklésének
szükségességével egyetért, a javasolt mértékeket azonban nem tartja
elégségesnek. A Kamara véleménye szerint a magyar gazdaság
nemzetközi megítélése javításának szükségessége, valamint a
gazdasági folyamatokban tapasztalható nagymértékű bizonytalanság és
az ebből fakadó újabb évközi, a gazdálkodást nagymértékben zavaró
intézkedések elkerülése indokolja, hogy a jelenlegi lépéssorozat
eredményeként a költségvetésben eredetileg rögzített 19 Mrd forintos
hiányt kell megközelíteni.
Az intézkedések a lakosság ellátása szempontjából fontos
egészségügyi, oktatási és kulturális célokat szolgáló
előirányzatokat nem érinthetik, de szigorúan megkövetelendő e
területeken is a takarékos, gondos gazdálkodás, melynek
eredményeként változatlan forrásellátás mellett is javíthatóvá válik
a szolgáltatások színvonala.
2. A kialakult helyzettel összefüggésben a Kamara szükségesnek
tartja hangsúlyozni, hogy az egyensúly megbomlására utaló jelek már
1988. őszén, a népgazdasági terv és a költségvetési törvény
előkészítésének fázisában felismerhetők voltak. A Kamara akkor ezt a
kormányzatnak jelezte és javasolta, hogy a visszatérő módon
napirendre kerülő évközi gazdaságszervező intézkedések helyett a
problémákkal már a költségvetés előkészítése során következetesen
szembe kell nézni, és a szükséges intézkedéseket a költségvetés,
illetve a terv jóváhagyásával egyidőben életbe kell léptetni.
1989. évi folyamatok szempontjából igen nagy gondot okoznak azok
a tervezési hibák, amelyek a várható jövedelemalakulási tendenciák
téves megítéléséhez vezettek. Tervezési hibának kell tekinteni az
1988. évi vállalati jövedelmek alakulására vonatkozó helytelen
becslést, valamint a rubel elszámolás területén a tervezettet
meghaladó támogatásokat. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 12:28
|
Vissza »
|
|
A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása a Minisztertanács 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó csomagtervéről (2. rész) (OS)
|
3. A Magyar Gazdasági Kamara szükségesnek tartja rögzíteni azt,
hogy a költségvetési hiány és a fizetési mérleg feszültségeinek
jelenlegi mértékét a túristaforgalomban az országból kiáramlott
devizatömeg, valamint a kedvezményes lakásépítési hitelekkel
összefüggésben jelentkező kamattérítési kötelezettség pénzügyi
technikai kezelése okozzák. A gazdálkodói szférában kialakult
folyamatok az év eddig eltelt időszakában a tervezetthez közelállóan
alakultak. Következésképpen a jelentkező problémák közvetlen okai
elsősorban nem a reálszférában keresendők.
4. A Kamara felfogása szerint a költségvetési hiány rendezését,
a költségvetés szanálását csak az államháztartással összefüggésben
célszerű kezelni. A jelenlegi helyzetben az szükséges, hogy a hiány
mérséklésére és a kialakult szociális és gazdasági feszültségek
kezeléséhez a társadalombiztosítás tervezettet meghaladó bevételei
és a személyi jövedelemadóból képződő többletbevételek is járuljanak
hozzá.
A mezőgazdasági támogatások csökkentését a jelenleg hatósági
áras mezőgazdasági termékek egy része árának felszabadításával kell
egybekapcsolni.
5. A Magyar Gazdasági Kamara a népgazdasági jövedelemképződést
elősegítő intézkedésekkel általában egyetért.
A külgazdasági egyensúly javítását szolgálÓ javasolt
intézkedéseken túlmenően az exporthitelek kamatának nagyobb mértékű
általános csökkentése célszerű, beleértve a forgatható
exportokmányok leszámítolásának és az exportkövetelések
megvásárlásához nyújtott refinanszírozási hiteleknél alkalmazott
kamatokat is. A nem rubel elszámolású exportjukat jelentősen növelő
gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési feltételeit javítani kell.
Ennek érdekében az adózási kötelezettség alapját jelentő 0,5
százalékpontos koefficienst 0,8-ra kell módosítani és az adófizetési
kötelezettség csak a koefficiens által megengedett mértéket
meghaladó bérfejlesztést terhelje.
A rubel elszámolású fizetési mérleg aktívumának további
növekedését az akadályozhatja meg, ha az import államközi
megállapodásokban rögzített előirányzatait a valószínű megvalósulást
illetően ismételten felülvizsgálják, ezzel egyidőben feltárják a
többletbeszerzési lehetőségeket, javítják a behozatal
ösztönzöttségét (import lökésszerű beérkezésének kedvezményes
hitelezése, indokolt esetben KÜTEFA mérséklése), és ennek
függvényében alakítják ki az exportkontingenseket, amelyeket a
lehető legrövidebb időn belül a gazdálkodó szervezetek tudomására
kell hozni. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 12:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása a Minisztertanács 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó csomagtervéről (3. rész) (OS)
|
6. A piac működési zavarait enyhítő intézkedéseket a Kamara
támogatja. Javasolható azonban az, hogy a likviditási feszültségek
gyorsabb megoldása érdekében a kereskedelmi bankok a legnagyobb
sorban állók közül válasszanak ki néhány, jól gazdálkodó,
progresszív vállalatot, melyek esetében a sorban állást egyértelműen
a magas vevőálomány okozza, és ezek a szervezetek egyszeri áthidaló
jellegű jelentős rövid lejáratú hitelt kapjanak. Ez a megoldás a
sorban állók számát és a sorban állás összegét nagymértékben
csökkentené. A jövőben alapelvvé kell tenni az eddiginél lényegesen
differenciáltabb monetáris politika és finanszírozási gyakorlat
folytatásának igényét. Ennek megfelelően a progresszív,
kibontakozást hordozni képes gazdálkodó szervezetek mozgásterét
szélesíteni kell.
A költségvetési pozíció javításával el kell érni, hogy a
hitelszféra költségvetést finanszírozó feladatai számottevően
mérséklődjenek és ezzel megteremtődjenek a vállalati szféra
hitelhezjutási lehetőségei javításának feltételei.
7. A privatizáció és a vállalkozások élénkítését szolgáló
intézkedések végrehajtása során azon vállalatokat, amelyek részben
privatizálásra kerülnek ebben anyagilag érdekeltté kell tenni úgy,
hogy az értékesítés során elért bevételeken a gazdálkodó szervezet a
költségvetéssel meghatározott arányban osztozkodik.
A privatizálásra kijelölt vállalati kör meghatározásába és a
privatizálás folyamatába a Kamarát be kell vonni.
A vállalakozások élénkítésre szolgáló pénzeszközöket konkrétan
nevesíteni szükséges a rendelkezésre bocsátandó keretösszeg egyidejű
meghatározásával. Javítani szükséges a kis- és középméretű
vállalkozások feltételeit, a vállalkozások megkezdését, a
tevékenység folytatását segítő, serkentő intézkedéseket rövid időn
belül ki kell dolgozni. Ezzel is javítani szükséges a gazdálkodó
szervezetek közötti kooperáció és termelési együttműködés
lehetőségeit, a nagyvállalatok és a háttéripar közötti ésszerű
munkamegosztás kialakulása érdekében is.
8. A Kamara a költségvetési hiány további, mintegy 10-15 Mrd Ft
nagyságrendű mérsékése érdekében a következő további lehetőségeket
tartja megvizsgálandónak:
a/ Az SZJA befizetésekből valószínűsíthető 11,5 Mrd forint
többletbevétel tanácsoktól történő elvonását. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 12:31
|
Vissza »
|
|
A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása a Minisztertanács 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó csomagtervéről (4. rész) (OS)
|
b/ Az elkülönített állami pénzalap támogatásán belül a
lakásalaphoz való hozzájárulás kérdése azonnal felülvizsgálatot
igényel. A felülvizsgálat eredményeként biztosítani kell, hogy a
költségvetés kamat térítése már 1989-ben jelentősen mérséklődjék.
Ennek érdekében célszerű lehetővé tenni és ösztönözni, hogy az
arra vállalkozó gazdálkodó szervezetek dolgozóik lakáshozjutásának
könnyítése érdekében vállalati lakásalapítványokat hozzanak létre.
Az alapítványok - a hitel azonnali visszafizetése esetén járó
kedvezményt igénybevéve - az OTP-től megvásárolhatják dolgozóik
kedvezményes hiteltartozásait.
Javasolható, hogy a jelenleg kintlévő lakáshitelek azonnali,
egyösszegben történő visszafizetése esetén a jelenlegi 45 százalékos
kedvezmény 70 százalékosra emelkedjék.
c/ A kereskedelmi bankok lakásépítési támogatását meg kell
szűntetni, azt a bankok eredménye terhére kell elszámolni.
d/ Az egyéb kiadások körében tervezett 2,2 Mrd forint
kiadástöbbletből csak a megváltozott munkaképességűek 1,1 Mrd forint
támogatástöbblete fogadható el. A további többleteket a 15 Mrd
forintos előirányzatból kell kigazdálkodni.
e/ Javasalható, hogy a társadalmi szervezetek támogatása a
javaslatnál nagyobb, összesen 1 Mrd forinttal mérséklődjék.
f/ A Kamara javasolja, hogy a központi költségvetési és
társadalmi szervezetek tulajdonában álló oktatási intézmények,
üdülők és sportlétesítmények stb. értékesítésével 2 Mrd forint
bevételnövekmény képződjék.
9. A társadalombiztosítás 18 Mrd forintra tehető szufficitjét
részben a kötségvetési hiány rendezésébe pénzpiaci műveletek útján
(pl. államkötvények vásárlása) be kell vonni. Ezen összeg egy része
a SZOT-kormány találkozón, illetve az OÉT-n születő megállapodások
függvényében a szigorító intézkedések lakossági ellentételezését
szogálhatja.
10. Felüvizsgálandó a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek az
előirányzattól való közel 24 Mrd forinttal való elmaradásának
megalapozottsága. A nyereségadó várható összege az eddig érzékelhető
belföldi termelői áralakulás mellett valószínűsíthető
nyereségdinamika alapján elérheti a tervezett mértéket még
jelentősebb bérfejlesztés mellett is. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 12:32
|
Vissza »
|
|
A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása a Minisztertanács 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó csomagtervéről (5. rész) (OS)
|
11. Általában is szükséges részletes vizsgálatok tárgyává tenni
azt a körülményt, hogy a költségvetés I. negyedévi hiánya milyen
tényezők, lépések hatására haladja meg kétszeres mértékben az egész
évre előirányzott hiányt. Az év hátralévő időszakában a költségvetés
végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. Ennek kapcsán felül kell
vizsgálni a követett kamatpolitikát, mérsékelni kell az ebből fakadó
kedvezőtlen kötségvetési hatásokat, a szükségtelen terhek alakulását
és az inflációs tendenciák ilyen okokra visszavezethető erősödését.
A Magyar Gazdasági Kamara a kialakult, rendkívül nehéz gazdasági
helyzetben sajátos eszközeivel segíteni kívánja az előttünk álló
feladatok megoldását. Ebben a reformfolyamat összehangolt
koncepcionális alapon nyugvó következetes végrehajtásának alapvető
fontosságot tulajdonít. A megrendült gazdaság megszilárdításában a
gazdálkodó szervezeteknek meghatározó szerepük van. Ezért alapvető
érdekek fűződnek ahhoz, hogy a most javasolt intézkedések ne
gátolják, és a reformfolyamat kibontakozása segítse a megfelelő és
szükséges gazdálkodási feltételek létrejöttét a vállalati mozgástér
bővítését.
Magyar Gazdasági Kamara
(OS)
1989. május 23., kedd 12:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|