|
|
 |
|
 |
A független magyar szakszervezetek 1989. május 1-jei nagygyűlésének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. május 1., hétfő - Néhány nap múlva lesz az évfordulója
annak, hogy tavaly Magyarországon megalakult a merev szakszervezeti
struktúrával négy évtized után elsőként szakító független
szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete.
Ami akkor csak az alapítók reménye volt, ma több annál: nem vagyunk
egyedül. Immár nyolc független szakszervezet működik Magyarországon,
és létrejött az együttműködésüket koordináló testület is, a
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája.
Alig néhány hete annak, hogy Lengyelországban győzelemre
vezetett a Szolidarítás Független Önkormányzó Szakszervezet sokéves
harca törvényes jogainak helyreállításáért.
Ma, a munkásmozgalom hagyományos ünnepén első ízben együtt
ünnepelhetünk a többmilliió lengyel dolgozót tömörítő Szolidarítás
küldöttével, a független szakszervezetek felszabadult, örömteli
majálisán. Örömünk azonban nem lehet teljes mindaddig, amíg a világ
sok helyén, így több kelet- és közép-európai országban nem
érvényesülhetnek maradéktalanul az egyetemes emberi jogok, köztük a
szakszervezeti szabadságjogok. Éppen ezért nagygyűlésünk csatlakozik
az Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia április 28-án
Bécsben elfogadott határozatához, amelyben a résztvevők:
- kifejezték azon reményüket, hogy a társadalmi és gazdasági
problémák a jövőben a társadalmi együttműködés szellemében oldhatók
meg Közép- és Kelet-Európában is;
- felszólították az összes demokratikus szakszervezetet és azok
nemzetközi szövetségeit, hogy eddigi szolidarításukat fenntartva
támogassák a közép- és kelet-európai szakszervezeteket;
- elítélték a szabad szakmai szervezkedés akadályozását, különös
tekintettel Csehszlovákiára, Bulgáriára, az NDK-ra és Romániára,
valamint a szabad szakszervezetek aktív szolidarításáról
biztosították a jogaikért ezekben az országokban békés eszközökkel
fellépő dolgozókat;
- felszólították a csehszlovák kormányt, hogy a bebörtönzött
politikai foglyokat azonnal bocsássa szabadon, és tartsa be a
Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) az egyesülési és
szakszervezeti jogokra vonatkozó, általa is ratifikált egyezményeit;
- elítélték a német és a magyar kisebbség romániai elnyomását,
és felszólították Európa kormányait, hogy minden befolyásukat vessék
latba a kisebbségek elüldözésének megakadályozására, ugyanakkor
tegyenek meg mindent a már elüldözöttek megsegítésére;
(folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 20:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|