|
|
|
|
A CGT kongresszusa (1.rész)
|
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. május 21. vasárnap (MTI-tud) - Párizs Montreuil nevű külvárosában megnyílt a francia Általános Munkásszövetség (CGT) 43. kongresszusa. A legnagyobb francia szakszervezeti központ egymilliós tagságát ezer küldött képviseli. Számos külföldi szakszervezeti küldöttség is részt vesz a hatnapos kongresszuson, köztük a Szakszervezeti Világszövetség, a Munka Világszövetsége, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az UNESCO küldöttei. A testvér- szakszervezetek képviselői között ott van Nagy Sándor, a SZOT főtitkára.
A kongresszus Henri Krasucki beszámolójával nyílt meg. A CGT főtitkára hangoztatta, hogy a mai Franciaországban a szociális helyzetet a tíz százalék feletti munkanélküliség, az állások fokozódó bizonytalansága, ideiglenessége, a szociális vívmányok elleni erősödő támadások, a vásárlóerő csökkenése és mindezzel szemben a dolgozók egyre határozottabb szembeszegülése, követelő mozgalmai jellemzik. Krasucki rámutatott, hogy a szocialista kormányzás eddigi nyolc éve alatt húszmillióan kóstoltak bele legalább egyszer a munkanélküliségbe, amely a legnagyobb arányban a pályakezdőket, a 25 éven aluliakat sújtja. A CGT úgy ítéli meg, hogy az 1986 téli és az 1988 őszi bérkövetelő hullám a dolgozók rovására menő takarékossági politika egyre erélyesebb elutasítását jelzi. A CGT a bérkövetelő mozgalom élvonalában halad és érdekvédelmi tevékenységének megújításával, a szakszervezeti élet demokratizálásával, a harci formák alsó szintű megfogalmazásával és a szakszervezeti összefogás erősítésével kíván hozzájárulni a szociális mozgalmak új fellendüléséhez. A szocialista kormányzás alatt ugyanis 20 százalékra süllyedt a francia dolgozók szervezettségének aránya, a CGT is elvesztette tagságának felét tíz év alatt, a szakszervezeti széttagoltság pedig újra erősödik. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|