|
|
 |
|
 |
A Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa (1. rész)
|
1989. május 20., szombat - Az előző kongresszus óta végzett munkát minősítő hozzászólásokkal, valamint a szakszervezet új programját körvonalzó vitával folytatódott szombaton, a MEDOSZ-székházban a Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa.
Az érdekérvényesítő tevékenységgel kapcsolatban elhangzott: a
szakszervezetnek önálló érdekegyeztetési, tárgyalási és vétójogra
van szüksége minden olyan szervezettel, intézménnyel, illetve
fórummal, amely érdekelt az oktatási döntésekben. Az ágazatra
vonatkozó jogszabályokat ezentúl csak a pedagógus szakszervezet
egyetértésével lehessen meghozni. Egymásnak ellentmondó vélemények
is elhangzottak az országos szakszervezeti szövetséghez való
tartozás kérdésében. Mivel a problémák egy része - mint mondták -
túlmutat az ágazaton, nem lehet lemondani a több mint négymillió
szakszervezeti tagot tömörítő szövetség erejéről. Ugyanakkor mások
azt hangoztatták: a legfontosabb kérdésekben, így a béralkuban az
ágazatnak önállóan kell részt vennie, s nem engedheti át a tárgyalás
jogát. Volt, aki úgy fogalmazott: a szakszervezeti mozgalomban azért
nincs meg a bizalom, mert az egy bukott politikai rendszer részeként
működött s egy új, pártsemleges szakszervezetre szükségességére
mutattak rá. A semlegesség nem jelenthet viszont függetlenséget:
partneri kapcsolatot kell kialakítani minden olyan politikai erővel,
társadalmi szervezettel, amely az oktatási ágazat ügyét felvállalja.
A szakszervezet legfontosabb követeléseit sorolva elhangzott: az
új költségvetési reform szüntesse meg az oktatás maradványelvű
részesedését, s az oktatásügyi dolgozók bérének más ágazatokéhoz
való felzárkóztatását követően legyen lehetőség a bérek szinten
tartására is. Sokan jogosnak ítélték, hogy a szeptemberi 15
százalékos béremelést kövesse második lépésben újabb központi
béremelés. Arra is figyelmeztettek, hogy az Országgyűlésnek az új
oktatásfejlesztési koncepciót a költségvetéssel együtt kell
megtárgyalnia. Elhangzott: jogszabályt kell alkotni az intézmények
normatívák alalapján történő finanszírozására, és lehetővé kell
tenni, hogy az iskolák közvetlenül kapják meg az őket illető
pénzeket. Mindenkor az államnak kell garantálni az iskolák
működését, s nem szabad, hogy az a fenntartó tanácsok pénzügyi
lehetőségeitől, illetve oktatással kapcsolatos elképzeléseitől
függjön. (folyt. köv.)
1989. május 20., szombat 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|